A Folyékony kenyér lassan, de biztosan elkezdett csorogni, voltunk gyárlátogatáson, átvettük az alapvető elméleti anyagot, nekiláttunk, hogy meghódítsuk a sörkóstolás művészetét, és utaltunk receptekre. Továbbá szorgalmasan járjuk a sörméréseket és kíméletlenül megkóstoljuk, amit kapunk, miközben lefikázzuk a berendezést.
A következő hónapokban számíthattok arra, hogy megpróbálok főzni valamit a sörrel és elmondom, hogy sikerült. Lehet számítani rá, hogy kerítek bizonyos ismert személyiségeket, akiknek fizetek egy sört az ő kedvenc kocsmájukban, és mindenfélét elpletykálok róluk.
Tervezem azt is, hogy elmegyek egy kisüzemi-házi sörfőzdébe, és elmondom, hogy készül a sör, amikor nem nagyüzemben gyártják.
És van itt még valami.
Mint azt nyilván mindenki észrevette, a szponzorunk a Gösser. Mint mindennek, ennek is megvannak az előnyei és a hátrányai. A hátránya például az, hogy nem minden olvasó képes elképzelni azt a helyzetet, hogy nekem nem feladatom a Gössert dicsérni, és ezért sanda tekintettel olvassák, amit írok, arra számítva, hogy előbb-utóbb kibukkan a lóláb, és elkezdem agyba-főbe nyomni a Gössert.
Az előnye pedig az, hogy a szponzorunk szeretne bizonyos ajándékokat szétosztani a blog olvasói között. És nem Gösseres korsót, alátétet, meg efféle szóróanyagot, hanem egy igazi otthoni sörcsapot, a Beertendert.
Viszont valahogy el kell dönteni, hogy ki kapja. Ezt pedig, amióta világ a világ, úgynevezett játékkal, vetélkedővel, kontesztekkel szokták eldönteni. (lásd: Ki tud többet a Szovjetunióról?) Én azonban nem vagyok játékfejlesztő, és nehezen tudom eldönteni, mégis miben kellene az olvasóimnak versenyeznie. Jó, van egy pár ötletem, de nektek biztos sokkal jobb ötleteitek vannak. Döntsétek el ti, hogy miben akartok versenyezni!
