Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Nem nagyon tiltakoztam, amikor kiderült, hogy át kell ruccannom Stájerországba, megnézni szponzorunk szűkebb szülőhazáját, Gösst, és a zárdát, melyben a Gösser ősét főzni kezdték a Benedek-rendi apácák. Őket azonban már hiába kerestem.

Göss az a fajta alpesi városka, melynek az utcáiról, tereiről mindig látni egy-két üde, zöld, fenyőfákkal szegett magaslati rétet, szinte a fejünk fölött. Ma tulajdonképpen csak egy városrész, a befogadó várost Leobennek hívják.
A magyar államalapítás éveiben a befolyásos, salzburgi-bajor nemesi família, az Aribo-klán szentéletű leánya, Szent Adula alapított Gössben zárdát, ami hamarosan Stájerország egyik legnagyobb és leggazdagabb zárdájává nőtte ki magát – rangos özvegyek és dúsgazdag száműzöttek otthonává, mely komoly gazdasági tényező is volt. Ha eltekintünk a zárda spirituális vonatkozásaitól, azt is mondhatnánk, ezen a helyen több mint 1000 éve gyár áll. Ha eltekintünk a fekete-fehér fityulától, azt is mondhatnánk, hogy itt már a középkorban több száz munkásnő húzta az igát – persze képletesen, mert a valóságos igát a parasztok húzták, a zárdában más ipari tevékenységekre specializálódtak. A gössi zárda híres volt az itt készült finom-hímzésű ünnepi ornátusokról és ruhákról. A sok munkáskéznek azonban kellett a kalória, ezért az apácák belevágtak a sörfőzésbe. Egy 1459-es dokumentum arról számol be, hogy a zárdafőnök megbízott egy "Pirprewer Lenhartt Newmaister", azaz Lenhard Neumeister Sörfőző mestert azzal, hogy építsen fel egy sörfőzdét a zárda területén. Lenhard mester söréről sajnos semmit sem tudunk, de valószínű, hogy nem sokban hasonlított a mai Gösserhez, hiszen akkor még csak felső erjesztés létezett. Egy dologban valószinüleg hasonlított rá: lehetett benne komló, hisz a zárda területén már a 12. században is termesztettek komlót. Ám a hűtés és a láger ismeretlen volt, és a fogyasztók is egész másképp néztek a sörre, mint ma. Az alkoholban szegény korai sört az étrend kiegészítéseképp itták, folyékony kenyérként, és a lerészegedésre nem úgy tekintettek, mint valami vágyott vagy utált tudatállapotra, hanem, mint a jó élet velejárójára.
De ma hiába keressük a zárda üstjeit és erjesztőkádjait, a zárdából szinte csak az apátsági templom maradt. II József 1782-ben szélnek eresztette az apácákat, és a templomot megnyitotta a nép előtt. A hatalmas kiterjedésű – szép, egyszerű román stílusban épült: kicsi ablakok, mély szamárhátívek - épületegyüttes egy fél évszázadra lakásfoglalók martalékává vált – állítólag maguk az apácák szállingóztak vissza, ahogy lehetett. Ám az 1820-as évek végén megkondult a lélekharang és – akár a volt szovjet laktanyákat – ipari célokra kezdték bérbe adni az épületet.
Itt a történet elhomályosul, vagy több lehetséges ágra szakad, mert mindenki másképp tudja. Annyi biztos, hogy 1860-ban érkezett ide a grazi Max Kober, aki a galíciai Zywiec sörgyárban tanulta ki a sörfőzést, és megvásárolta a zárda épületeinek többségét. De, hogy akkor azokban folyt-e bármiféle sörfőzés, vagy legalább megvolt-e az apácák sörfőző berendezése az nem világos. Sőt, tulajdonképpen még azt sem igen lehet kideríteni, hogy maguk az épületek álltak-e, amikor Max Kober megérkezett. Annyi biztos, hogy ha álltak is, ő – néhány kivétellel - hamarosan lebontotta őket, a régi üstöket kidobálta és berendezett egy modern gyárat. Egyszóval nem egészen kóser a legenda, mi szerint a Gösser a Benedek-rendi apácák sörfőzési hagyományának közvetlen folytatása volna. Nem mintha ez a tény befolyásolná a gössi sör ízét…

Folyt köv.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://folyekonykenyer.blog.hu/api/trackback/id/tr601283087

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása