Nem újdonság, hogy a könnyű, frissítő sörök nagyszerűen harmonizálnak a csípős ételekkel. Ha például szalonnát, kolbászt, csípős-paprikát és más magyaros ételeket eszünk, ahhoz szerintem minél keserűbb, komlósabb lágersöröket – mondjuk Pilsner Urquellt - igyunk, ha azonban a kínai vagy indiai ételek bonyolult, aromás csípősségével találkozunk, akkor már nem biztos, hogy a Pilsner Urquell a legjobb megoldás. Ez esetben a célra ott van a Tsingtao, vagy a Cubanero, vagy a Kingfisher – indiai sör – amit eleddig még nem kóstoltam, de már nagyon közeleg a pillanat.

Az indiai konyha majd minden remeke sört követel maga mellé, de van egy, ami annyira egyszerű, hogy bárki otthon simán megcsinálja, a receptet konkrétan a fűszert tartalmazó tasak hátáról lestem le: a TRS Tandoori Masala, az alap indiai fűszersorozat legszebb, mélypiros port tartalmazó tagja, amit bármelyik kicsikét is ínyenc vagy keleti boltban lehet kapni.

Egyszerű az egész: vesz az ember egy adag csirkecombot (annyit, amennyi belefér a sütőjébe, szépen egymás mellé) – lehetőleg alsócombot, az jobban néz ki. Nekem eúttal felsőcombot sikerült választanom, abból nem lóg ki csont, pont nem olyan fotogén, de az íze mindkettőből jó: a lényeg a comb.
Aztán vesz ilyen piros tandoori port, meg legalább egy liter joghurtot. A joghurtot addig keveri piros tandoori porral, amíg mélyrózsaszín-narancssárga krémes állagú anyagot nem kap: gyakorlatilag, addig, amíg akarja. Radikálisok – pl. én – öntenek bele egy kicsit valamiféle chillikonzerv ecetes levéből, sőt valódi chilliket is elhelyeznek benne.
Ebbe a szép piros – zöld chiliktől mérges – lébe eltemetjük a csirkéinket és jó pár órát – egy napot pácoljuk benne a hűtőben.


Másnap kis olajat öntünk egy tepsibe, ráhelyezzük a rózsaszín csirkecombokat, ráöntjük a maradék szószt, chilliket is (megsülve jó ízűek lesznek), esetleg egy pár citromcikkelyt is utánadobunk, majd lefedjük a tepsit a fedelével vagy ezüstpapírral, és kb egy órát így sütjük maximális hangerővel, majd a végén eltávolítjuk a fedőt/ezüstpapírt, és igény szerint lepirítjuk – a piros joghurt nagyszerű, repedezett kérget képez a csirkén, ha pár helyen megfeketedik, még nem baj. Rizzsel tálaljuk és mivel Kingfishert nem sikerült szerezni, egy sima Sopronit ajánlanék mellé, az frissítő is, kicsit aromás, de nem túl keserű – és nem is túl erős, sokat lehet belőle inni – márpedig ehhez sokat is kell.

A tandoor – ha valaki nem tudná – egy ázsiai típusú kemence, a tandoori az ebben készült tipikus ételek állandó jelzője – egyikük a csirke ebben a jellegzetes joghurtos tandoori-fűszerbundában, ami a piros chilliportól és a kurkumától nyeri meleg, szinte világító piros színét, de van benne még garam masala (magában is egy fűszerkeverék), római kömény, fokhagyma, cayenne paprika. Olyan jellegzetes, csodálatos íze és illata van, hogy nehéz elmondani annak, aki nem ismeri, egyszerre csípős, fokhagymás, földes, és citromos, illatos, mennyei, mondom nehéz elmondani. De a vele való főzés közben nincs más dolgunk, csak az, hogy ne rontsuk el azt az előre elkészített varázslatot.