Kicsit több, mint egy évvel ezelőtt kóstoltam először a miskolci Kortyot, Magyarország ikonikus sörkülönlegességét, ami a hétvégi Főzdefeszten főhelyen fog csorogni a Mikszáth téren - a színpaddal szemben. Alant a tavalyi miskolci sörversenyről szóló riport.
Már negyed nyolckor kint voltam a kaotikus, dél-balkáni jellegű Keleti Pályaudvaron, ahol csikkekkel egyharmadig feltöltött kanyargós palánkfolyosó vezet a Baross utcától a pályaudvarig, melyben kacskakezű véglények tarhálnak, és néha végigmegy rajta egy posztapokliptikus, szakállas hajléktalan, aki megafont tart a hóna alatt, melyből végtelenített szalagon szól pár szó: „Zsemle 15 Ft – Péterfy Sándor utca 6.”
Ehhez képest Miskolc még apokalipszis előtti képet mutatott magáról, a lakótelepek misztikus ködbe burkolóztak a látóhatáron, friss esőillat táncolt a levegőben, a Szinva patak szilajul vágtatott terméskő oromfalai közt. A Szentpáli Vendéglátóipari Szakközépiskolába tartunk egy szürke Mazdában, a sofőr Vaskó György, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke, a verseny alapítója és szervezője, mellette ül Vecseri Beáta, a Corvinus Egyetem Szeszipari Tanszékének tanszékvezetője, a sörverseny zsűrijének elnöke.
Egy hónappal ezelőtt még azt hittem, hogy április 28-án egész Miskolc sörben fog fürdeni, tucatnyi sátor lesz mindenfelé a belvárosban és 30 féle magyar kisüzemit, meg cseheket, szlovákokat kóstolgathat a nagyérdemű, a meggyötört sörfőzök arcán mosoly terül szét az eszméletlen forgalom láttán, stb.
El voltam tévedve: a kétévente megrendezett Miskolci Nemzetközi Sörverseny szigorúan szakmai esemény, melyen a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének tagjain kívül környékbeli országok sörfőzdéi is indulnak. Idén 38 sör jelentkezett a megmérettetésre, a magyarokon kívül szlovákok, csehek és ukránok voltak jelen. A hattagú zsűri régi kipróbált sörgyári sörkóstolókból állt össze, én ott voltam hetediknek megfigyelőként, szavazati joggal nem rendelkező kóstolóként. A sörök sorszámot kaptak, a kóstolók számozott pohárból itták a söröket – ezt hívják vakkóstolásnak. A kóstolásra a lila színű szocreál épületben működő iskola ebédlőjében került sor.
A nagyszámú jelentkezőre való tekintettel a zsűri két részre oszlott, az első két kategóriát - a 13 Balling alatti és a 13 Balling feletti világos söröket - kóstolta az első csoport, a barnákat és a vöröseket a második csoport, az utolsó kategóriát, a különleges söröket mindkét osztag együtt. Én a barnák közt ültem és saját szakállamra töltögettem az értékelőlapot, melyen 5 tulajdonságot értékeltünk 0-tól 5-ig tartó osztályzatokkal. Illat, íz, habtartósság, recencia (szénsavasság), keserűség – ez volt az öt szempont. Én összesen 22 féle sört kóstoltam, mindegyikből kábé egy decit ittam, ami nagyon rossz volt, abból kicsit kevesebbet, ami ízlett, abból kicsit többet. A két és fél liter simán lecsorgott délelőtt 11-től 1-ig, még szerencse, hogy közben kiflivégeket rágcsáltunk, így talán sikerült megőriznem a viszonylagos józanság látszatát.
Az én értékelőlapomról egyértelműen kiderül, hogy nekem a barnák közül legjobban a Szögedi Red Devil és a Szögedi Barna ízlett – a végeredmény még se nem hivatalos, se nem végleges, de annyit talán elárulhatok, hogy valószínűleg nem ezek nyertek. A különleges sörök közül pedig a csehországi Varnsdorf Kocour nevű sörfőzdéjének India Pale Ale-je, és a helyi Serforrás India Pale Ale-je ízlett a legjobban. Azt hiszem, szintén nem ezek nyerték el kategóriájuk legjobbjait – hogy kik, az majd kiderül május 4-én, amikor is hivatalos eredményhirdetésre kerül sor.
A verseny után a Szinva-parti Kortyoldában – Vaskó úr éttermében – fogyasztottuk el a sörkóstolók méltó ebédjét, egy tekintélyes csülköt, illetve tovább kóstolgattuk a helyi söröket – többek között a messzi földön híres (Prágában is csapolt) Korty sört, ami Tokaji Aszúeszenciával együtt erjed. Gyönyörű, meleg rozé-színű sör komoly habbal. Ízében az aszú édessége bújócskázik a komlóval, igen érdekes alkotás, olyan szokatlan, hogy többször is meg kellene kóstolnom, hogy véleményt alkothassak róla.
A Kortyoldában általában csapolnak egy-két vendégsört, ám ez most bizonytalan ideig szünetel, mert a vámhivatalok megint kitaláltak valami finom kis szivatást, mégpedig valami olyasmit, hogy egy hordó sört akkor lehet behozni külföldről, ha eleve elektronikus módon követték a gyárkaputól, bár lehet, hogy nem értettem pontosan, a lényeg, hogy ezt a csehekkel való csereberét sikerült effektíve megszüntetni. Köszönjük szépen.
Nagyon tanulságos esemény volt, kiderült többek közt, hogy a húsz éve visszajáró zsűritagok véleménye szerint az elmúlt tíz évben a kisüzemi sörök minősége meredeken emelkedik. Ma már szörnyűségekkel nem is találkoznak, noha még mindig van egy-kettő, amit szerintük nem volt illendő benevezni a versenybe.
A miskolci televízió készített egy rövid anyagot az eseményről, ami itt megtekinthető >>>
