Huhhh ez nem semmi, nagyszerű "felfedezés"kíváncsian várom a hozzászólásokat.

Jakab mesterrel egy egész fejezet foglalkozik Bevilaqua Borsodi Béla Dr. "A Magyar Serfőzés Története" című munkájában.(633.-662.o)

Hát, ha helyet nem tudnám megmondani, de a honfoglalás és a sör kapcsolatáról azért van véleményem.

Bár a sör valószínűleg jobban szállítható volt, mint a bor, de a pasztörizálás felfedezése előtt, nem hiszem, hogy a friss söröket olyan nagyon körbe lehetett volna hurcolni a fél kontinensen, mégha számításba vesszük is, hogy a vándorlás nem folyamatos volt.

Persze a bor sem jobb ilyen szempontból, mivel túlzott megrázkódtatások miatt könnyen megzavarasodik. Persze ez lehet, hogy csak mai szemmel zavaró...

Mindenestre, úgy vélem, hogy a kumisz valszeg mégis csak praktikusabbnak bizonyulhatott nomád körökben, mint a fenti italok.
Természetesen nem lehetetlen, hogy a srácoknál volt bizonyos mennyiség, amikor határt léptek, de a népesség számával arányosan nem valószínű, hogy túlzottan nagy vámterheket kellett volna kiróni rájuk.

Illetve fontos az is, hogy mind a bor, mind a sör előállításáshoz elég fontos tartozékok vannak, ami nélkül az elkészítésük elég körülményes. Ezeknek a szállítása is elég bonyolult, ill. szintén a nomád életmódra alapozva, elkerüli mindennemű praktikumnak az látszatját is.

Sztem nem a sört szállították, hanem a receptet. Megálltak két napra, gyorsan erjesztettek valamit, amit másnap megittak, aztán mentek tovább.

@TonyCaviar: gyorsan erjesztettek valamit...:D

Az lehet, csak nem sör vót:) Főleg, ha vadélesztővel próbálták erjeszteni. De asszem te is tudod, hogy nem úgy van az, hogy nesze, erjeggyé!;)
Tőlem lehet lambic típusú az ősmagyar sör, de ha rögtön a megálláskor elkezdték főzni, max. a búcsúbulira volt kész SZVSZ

A tábla gondolom a mai Sörház utca egyik házának falán lehet, hiszen itt állt a valamikori Boza Khané.

Puskin utca.
Mondtam már a múltkor is, örökbe kéne fogadni, mielőtt valami pénzes befektető felújítja a házat.
Az emléktáblát egyébként 1932-ben helyezték el, amikor megnyitották a Sörkatakombát.

Serkoptató tudja az igazságot. Tényleg mondta már. De hogy kell ezt örökbe fogadni?

@gatsy: Igen, azt hiszem valahol olvastam is, hogy így történt. Ástak egy hosszú gödröt, abba vizet meg kölest öntöttek, majd bele a forró köveket, vagy fordítva, ez volt a főzés, aztán valami rövid kis egynapos erjesztés. Lehetett valami 1-2%-os alkoholtartalma... Gondold el mennyit meg kellett ebből inni, hogy "kegyelmi állapotba" kerülj.

@Serkoptató: Hrabaltol merre? :)

@gatsy: & @TonyCaviar: Nem tudom, mit tudtok a nomád törzsi vándorlásokról és annak okairól. Mindenesetre nem a múlt századi vándorcigányok megélhetési (munka, cserekereskedelem) módszerét követték, hanem az állataik igényeit.Ezért tehát, ha más kényszer nem űzte őket, szálláshelyeiket évszakonként váltották, és nem naponta, csak úgy céltalanul. Egy évszakba pedig sok minden belefér, de bort így nem lehet készíteni, ahhoz helyben kell élni és termeszteni. Tehát a borkészítés a letelepedett fölművelők ipara. A serfőzés sokkal mobilabb, így sokkal valószerűbb.

@TonyCaviar: "Gondold el mennyit meg kellett ebből inni, hogy "kegyelmi állapotba" kerülj. "
A bor és sörkészítés oka eleinknél nem a berúgás igénye volt, hanem az erjesztés baktériumölő hatása. A felszíni vizek ugyanis sokszor szennyezettek voltak pl.saját állataik miatt. Így ez lehetett az egyetlen, könnyen előállítható, egészséges innivaló.

@Rézfánfütyülő fűzangyal: Az évszakos ügyben valószínűleg igazad van, de ez a nem berúgásért ittak elmélet ez tipikus történelemkönyvszagú, okulárés gondolat. Lehet, hogy nem azért ittak, de ők azt hitték. Gondold el, ha egyszer berúgsz tőle, már nem lehet tudni, pontosan miért is főzöd legközelebb. Szerintem a kegyelmi állapot igenis eljött. Csak lehet, hogy sokkal érzékenyebbek voltak az alkoholra.

Feltettem a blogra egy Probergerről szóló írást: serteperte.blog.hu/2011/07/15/proberger_jakab

@Rézfánfütyülő fűzangyal: Mint azt az első hozzászólásomban is írtam, tudom, hogy nem úgy vándoroltunk, mogy mindig az ökör lábanyomába léptünk, mikor legelés közben odébb mnet.

Mivel a legeltető állattartás feltételezi, hogy nagy, viszonylag háborítatlan területekkel rendelkezel, nem hinném, hogy a felszíni vizek állapota miatt kellett volna aggódniuk, de persze ezt sem bizonyítani, sem cáfolni nem tudom.

@TonyCaviar:
A feljebb vázolt főzési technikát elképzelhetőnek tartom. Ezennel a felvetés elfogadva!:)

Azt én sem gondolom, hogy egy idő után ne főztek volna csak az élvezeti értékéért. Az ember mindig is szerette a jó dolgokat, és hajlandó volt elég sokm mindent megtenni a lehető legmagasabb jólét eléréséért, uh. szerintem ittak a jóemberek ha köllött fertőtleníteni, hanem...:)

@Theodoro: A Rákóczi út irányába. Legutóbb itt volt az egykori Pannónia Hotels székhelye.

Lándorfejérvár = Nándorfehérvár (lándor, nándor = bolgár)

Flórián-oltárt leellenőrzöm, gyanítom, hogy a hátulsó, "új" részben az egyik mellékoltár lesz az.

További olvasnivaló a témában: honisme.blogspot.com/2010/01/bajor-serfozomester-pest-biroi-szekeben_26.html

Randy Mosher azt írja, már a szkíták malátázták az árpát, majd kemencében kiszárították és őrölték, sőt kis sütiket is formáztak belőle, amihez aztán már csak meleg vizet kellett adni, és kezdődhetett is a főzés.

Persze azt nem tudom, mennyire lehet komolyan venni az öreget, egy másik helyen azt írja a Kalevaláról, hogy a finnek és a magyarok ősi eposza :)

@E1510: earthcake? :)

@TonyCaviar: Álláspontom bizonyítékául:
Van egy néger törzs a Kalahári peremén, amely sokkal egészségesebb, mint a többiek. Rájöttek ugyanis arra.hogy az egészséges állati vizelet steril és egészségesebbé tesz. Ezért szinte minden tárgyukat és a testüket is tehénvizelettel mossák le.Szerintem nem élvezeti értéke miatt!!! Vszeg nem élvezeti okokból teszik ezt. Elein sem voltak hülyék és őrizték a tapasztalatokat.

@gatsy: Az akkori sör nem igazán hasonlít a maiakra, kinézetre főleg. Mindenféle fűszert raktak bele (ez volt pasztörizálás helyett), és tényleg leerjedt pár nap alatt. Szőlőt meg nem ültettek, mert szomjan haltak volna mire termőre fordul :)

@Daniel Ortega: nem is mondtam, hogy ugyanúgy kellett kinéznie...ill. a szőlőről is egyezik az elképzelésem. Akkor most mi van? :)
@Rézfánfütyülő fűzangyal: Jó, de ettől még főzhettek sört nem csak létfenntartási célokra is... ;)

kedves mindenki!
A régi magyarok, mint minden vándorló nép, sört ittak. Anno a sört nem főzték(ezt elsőként a germánok kezdték el), így nem is kellett húdespeciális eszköz hozzá. S amint valaki megírta, a sör készítése sokkal mobilabb, mint a bor, hiszen a szőlő majd egy évtized alatt fordul termőre. A bóza meg bizony valami lambic-ale keverék szerű cucc lehetett, csak ugye tájegységenként, a lebegő élesztőkulturáktól függve más és más lehetett. Szerintem leginkább a mai fanyar ale-ek és lambicok világát hozhatta(Rodenbach, Mort Subite, _Cantillon).
És bizony a vizekkel kapcsolatban is jól beszélt az, aki beszélt. Mint a magyarok, úgy a kezdeti telepesek az észak-amerikai területeken is víz helyett sört ittak, mivel az élesztő, ha rendesen el kezd dolgozni, ott nincs másnak maradás.
Persze simán elképzelhető, hogy az akkori sörnek ma már csak a látványától is okádhatnékunk támadna....az ízétől szinte biztos.
az meg a másik fele, ha bódultságot akartak eleink, akkor mindenféle okosságot tettek a söritalba, kizárólag ünnepek alkalmával(beléndek, üröm-ez is germán móka amúgy), hiszen ezek a sörök anno messze nem voltak olyan alkoholtartalmúak, mint a mostaniak...

Kedves Mindenki! A lovas nomád magyar nép vándorlás közben biztosra vehetően sört (bozát) készítettek.
DE: Eleink többször és akár több száz évre is letelepedetek, és biz' nem a Kárpát-medence szláv népeitől tanulták meg a földművelést, hanem sokkal korábban magas szintű mezőgazdasági és így szőlőtermesztési ismeretekkel is rendelkeztek. Erre a régészeti leletek mellett az egyik legjobb példa maga a BOR szavunk. Míg az összes többi európai nyelv a görög oinosz ill. a latin vinum szóból eredezteti a bor szavát, addig a magyar BOR szó teljesen egyedül álló, és valószínűsíthetően a Bor-Tengri istenségből ered, mely istenség a nappal és az éjjel között az alkonyat, az átváltozás, az elrévülés, a mámor istensége volt. Úgyhogy nem csorbítva a sör fontosságát a bort is oda kell helyeznünk a megfelelő kultikus helyre...

Időközben meglett a Flórián-oltár is: a templomon kívül(!), annak keleti falán helyezkedik el. Bár le van kerítve, a híd felhajtójáról jól látható.