Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

img_0320.JPG

 

Az Úr 2015-ik esztendejében a Bakony fővárosában, Zircen a majd ezeréves apátság épületében megnyílt Magyarország első valódi apátsági sörfőzdéje –a Zirci Ciszterci Apátság úgy döntött, hogy saját 18. századi sörfőzdéje alapjain új sörfőzdét alapít. A képen a büszke apát - Sixtus - beszél a zirci sörről.

Ma, augusztus 5-én tanúi lehetünk annak, amint megelevenedik a történelem és a Zirci Apátság alagsorában ismét megnyit az Apátsági Sörfőzde, és az első kóstolóbrigád – újságírók és fotósok – komoly képpel kóstolgatják az első valódi magyar apátsági sört.

FK is csak most kóstolta, és miközben lehetne mindenféle szakmai észrevétele, nem fárasztja magát effélével, mert itt most nem ez a lényeg – a zirci sörök kifejezetten fogyasztóbarát, kellemes ivósörök! Piacorientáltak és visszafogottak, valahol a kézműves különlegesség és a prémium nagyüzemi között félúton. 

UPDATE: azóta kóstolgattuk és mind három sör kitűnően vizsgázott. Tökéletes ivósörök. Ha odafigyelsz, van mit érezni, ha nem figyelsz, akkor csak csúszik rendesen. 

Sörfőzdét persze bárki alapíthat, azonban, ha egy ciszterci apátság teszi ezt, akkor erre tényleg oda kell figyelnünk. A ciszterci rend a világ leghíresebb sörfőző rendje, ez maximum azért nem nyilvánvaló mindenkinek, mert a legveretesebb söröket a trappisták főzik, akik azonban szintén ciszterciek, csak egy úgynevezett szigorúbb regula szerint élő elit kör. De a trappisták páratlan sikere a sörfőzésben lényegileg a ciszterci rend világfelfogásában gyökeredzik.

A 12. századból származó ciszterci világkép három fontos alapkövön nyugszik: az oktatás, a munka és az önfenntartás. A sörfőzés – mely az akkori világban a közélelmezés egyik eszköze volt – szinte egyenes folyománya a munka és az önfenntartás parancsának. 

A ciszterci világkép szépsége az egyszerű gyakorlatiasság és a pragmatikus életszemlélet szakralizálásában rejlik. A népélelmezésileg fontos sörfőzés sem volt soha pusztán gyakorlati tevékenység. A ciszterciek pontosan tudják azt, amit ma már kevesen: hogy a sör valódi szakrális ital, Lutherrel némileg vitatkozva, nem pusztán az ember munkájának gyümölcse, hanem ember és isten közös gazdálkodásának és tevékenykedésének műve – collaboration brew with God - Isteni együttműködés.

Ez a tudás számtalan helyen megjelenik a regulában is, mely egy helyütt arra inti a szerzeteseket, hogy a délután egy óráját szenteljék közös sörfogyasztásnak. Ez a közös étkezés mellett a ciszterci monostori élet másik alapköve. Szent Bernát, aki anyaként akarja szeretni szerzeteseit, így nyilatkozik: "Nem tudom belátni; hogyan lehet azt mondani valakiről, hogy él, mikor nem szereti azokat, akik környezetében vannak."

Mindez abból az újfajta keresztény humanizmusból táplálkozik, mellyel a ciszterci gondolat az emberiséget megajándékozta, és melynek kiindulópontja, hogy az emberi lélek isten képmása. Istenhez tehát a saját lelkünk megismerésén keresztül vezet az út, és nem önmagunk megtagadása révén. Így meg kell adnunk az embernek – magunknak és társainknak – azt ami az emberé: nyugalmat, szeretetet, elfogadást, elégedettséget, helyet a világban, társaságot, munkát. Időt a pihenésre, időt az istennel együttműködésben megfőzött sör elfogyasztására.

Világnézetek jönnek, mennek, de a 12. századi ciszterci üzenet, mely most itt áll előttünk sör formájában aktuálisabb, mint valaha: dolgozz a jóért - istennel együttműködésben, szeresd a munkatársaidat és találd meg az időt, hogy leülj egy asztalhoz és megigyál velük egy korsó sört! És közben ne bántsanak rossz gondolatok, csak élvezd, hogy élsz, és hogy jóízű a sör.

Milyen a jóízű sör?

Az, hogy milyen a jóízű sör, az természetesen rengeteget változott az évszázadok folyamán, függött az elérhető alapanyagok és technológiák változásától, és persze a teljes étrend függvényében egyfajta általános ízléstől is. Tisztában vagyunk vele, hogy a 400 évvel ezelőtti sör nem ízlene a mai sörivónak, ezért a Zirci Apátsági Sörfőzde söreinek ízét nem a régi, hanem a modern sörivó ízléséhez igazították. Annak a modern sörivónak az ízléséhez, aki már ivott jó sört, és a sört nem olcsó alkoholnak tekinti, hanem tápláló, egészséges és ízes italnak.

A Zirci Apátsági Főzde nem foglalkozik gasztronómiai archeológiával, sokkal inkább az eredeti üzenettel és az eredeti céllal. Hiszen a ma is aktuális ciszterci üzenetet csak akkor tudja átadni a sör, ha érthetően szól a ma emberéhez. A sör Zircen továbbra a közélelmezés része, egészséges és tápláló, szerény és megbízható. A szortiment is ezen elvek szerint készült. A Zirci Apátsági Pils klasszikus, könnyű, kesernyés, aranyszínű láger, melyet a szerzetesek mindennapi fogyasztásra szánnak.

A Zirci Apátsági Búza selymesen citrusos szűretlen búzasör, amit leginkább étkezések kísérőjeként ajánlanak. A Zirci Apátsági Belga csalogató illatú, karakteresen komlózott sörkülönlegesség, ami a régi böjti sörök hagyományát folytatva erősebb és táplálóbb a mindennapi söröknél.

Braxatorium

A magyar kolostori sörfőzés hagyományait homály övezi. A magyar rendek inkább bort készítettek, a sört jellemzően egyházi adóként szedték be a környező falvakból. Ami persze nem tette lehetővé azt a páratlan élelmiszeripari tudományos és technológiai fejlődést, ami a belga, svájci és német kolostorokat az európai sörfőzés bölcsőjévé tették.

A sör a világ egyik alapvető ajándéka a kenyér mellett, egyszerű és szép, szimbolikus jelenség. Előállításában is vannak misztikus pillanatok – például az erjedés, amikor a milliónyi élesztőgomba a cukorból alkoholt és széndioxidot csinál, akár egy engedelmes nyáj, mely isten kegyelméből végzi emberi ésszel felfoghatatlan, végtelen hasznos munkáját. A kereszténység figyelmének központjában a bor áll, de ez csak a mediterrán túlsúlynak köszönhető. Európát a 9. században ír szerzetesek térítették meg, akik sosem készítettek bort. Az 8-9. században az első nagy gazdasággal rendelkező kolostorokban – Sankt Gallenben és Weihenstephanban – ők honosították meg a sörfőzést. Az európai sör ezekből a kolostorokból terjedt szét a városokra, polgárokra, végül a nagyipar kezébe.

A török előtti idők magyar sörfőzéséről szinte semmit sem tudunk. Az ország újjáépítése, és a szerzetesrendek újjáalapítása során azonban már tudunk egy két kolostori sörfőzdéről. Ilyen volt a török időkben kihalt, majd a 18. század elején újjáélesztett Zirci Ciszterci Apátság Sörfőzdéje.

Szerencsére a cisztreci rend könyvtára megőrizte a tudást, és a „Historia Domestica”-ból tudjuk, hogy az ujjáalaptíás után nem sokkal sörfőzde építésébe fogtak:

„Ugyanezen év (1734) május havában serényen elkezdték a sörfőző (Braxatorium) építését és késő őszig folytatták a munkát. És hogy a csupasz falakat az eső és hó el ne mossa, tanácsosnak látszott, hogy az ácsok a félbemaradt falakat zsindellyel befedjék, amit meg is tettek.”

A következő évben, 1735-ben elkészült a sörház, megszerezték a szükséges eszközöket és a Győrből fogadott sörfőző október végén ejtett először próbát.„Október 28-án, azaz Simon és Judás ünnepén izleltük meg az első sör-levest; 29-én pedig az egész venerábilis konvent elment a Braxatoriumba sör-kóstolóra. A konvent a sört jónak találta. (Vidit et gustavit, quia bona esset.)”

Egy akóval félretétetett a jószágkormányzó és meginvitálta a falubeli fiatalságot másnap litánia után, hogy emlékezet okából áldomást igyanak. A monostor konyha-kapuja mellett volt a mulatságos esetekkel tarkított sörkóstoló. A krónikás megjegyzi, hogy az ötven legényke között alig volt tíz, aki életében ivott sört. Nem csoda hát, ha egyik másiknak megártott az újfajta nedű. Idézem a krónikás szavait: „kiki tehetségéhez képest benyakalt az új seritalból”. (Quivis pro suo posse de hocce novo haustu se ingurgitavit.)

Címkék: zirc kolostori

A bejegyzés trackback címe:

https://folyekonykenyer.blog.hu/api/trackback/id/tr687682310

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Zirci Apátsági Manufaktúra 2015.08.07. 14:41:13

> Magyarországon ilyen még nem volt, ciszterci szerzetesek kezdtek kézműves sörfőzésbe. Ezzel kiteljesedik az alkotás öröme, mely további örömök forrás&aac...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

"Doki" 2015.08.12. 08:39:59

-A sör folyékony kenyér!- a mondás régi,

De mint olyan, mély bölcsességtartalma van, Fogyasszuk hát egészséggel, de ne túlzott mértékben.
Adjon Isten hozzá jó egészséget és hosszú életet! Ámen! "Doki"
süti beállítások módosítása