„Azon gondolkodtunk, hogy milyen természetes környezetben képes találkozni a savanyúkáposzta és az ananász. Aztán megláttuk, ahogy a hajótörött, gyomrában a vihar előtti utolsó ellátmány maradékával, a hajókon c-vitamin tartalma miatt bőségesen fogyasztott savanyúkáposztával, felébred a távoli homokos tengerparton és mást sem talál a szigeten csak ananászt…”
Megtartottuk az első sour-beer sörvacsoránkat az Élesztő emeleti szalonjában (még nincs meg a végleges neve, de ez az a helyiség, amit mostanáig vipnek hívtunk). A félhomályos teremben a VPI betonmanufaktúra betonlapjain ettük Pohner Ádám zseniális fogásait, melyet az általam választott sörökhöz komponált. A koncepció kialakításában és megvalósításában Nemes Nóra működött közre. A trash-luxe visual design Balázs Gábor kreativitását dicséri.
A sörészeti okoskodás helyett a hangsúly ezúttal az érzéki örömökön volt, a fogások közt az emésztést irodalmi részletek felolvasása segítette, melyek a sörökkel és a fogásokkal együtt a vacsora végére egy laza gondolati ívet festettek fel, egészen a legformabontóbb utolsó fogásig, a Fantome Brewery Zwet.be nevű sour porterje mellé készült savanyúkáposztás ananászmousse-ig, amit először mindenki furcsálkodva fogadott, de végül mindenki jóízűen elfogyasztott.
Menü:
Mikkeller: It’s Alight
Almás fogas zabkekszen
Brasserie Fantome: La Dalmatienne
Kacsamáj Mandarin
Rodenbach Grand Cru
Erdeigyümölcsös vadkocsonya
Weihenstephan: Bayrisch Dunkel
Wasabis Vadas Marhapofa
Zwet.be
Savanyúkáposztás ananászmousse