Signature Pale Ale

2015.02.27. 09:19 - TonyCaviar

signpaleale.jpg

Sima rézszín, könnyű hab.Az illata zöldséges komló - húslevesből a zeller es a karalábe, mintha anyám vasárnapi húslevelesét szagolgatnám. Közepes test, nagyon elegáns száraz a földes komlós utóiz, ami már a közepén elkezdődik. Tényleg semmi cukor – a végtelenségig innám. Közepén a komló egres-szerűen gyümölcsös, aztán szétfolyik és marad az acéltisztaságú száraz keserű utóíz. Tiszta, könnyű, szép sör.

Craft Beer Rising 2015

2015.02.26. 15:14 - TonyCaviar

cbr.jpg

Az elmúlt években csodálattal pislogtunk az amerikai söripar nyaktörő növekedésre, hát ez most átugrott az óceánon és 2014-ben Londonban 60 sörfőzde nyitott meg, ami még egy ilyen hatalmas városban is sok. Leginkább arra a tényre vezethető vissza, hogy London kb úgy funkcionál, mit hatvan kisváros és a sörfőzdék nagy része is a lokalitásra épít – Brixtonban mindenfelé kapni a Brixton Brewery söreit, és nem azért, mert olyan jó, hanem azért, mert a sarkon főzik.

Ezért úgy éreztük, most el kell menni Londonba, hogy megtudjuk, pontosan mi is történik, és kapóra jött, hogy a Brick Lane-en található Truman Brewery történelmi épületében sörfesztivált rendeztek – Craft Beer Rising néven. 

Tanulság: az angolok csak angol sört szeretnek főzni, a visszafogott, középre törekvés, a könnyen iható, hagyományos harmóniájú sörök iránti szomj évszázadok óta a vérükben van, és ez akkor is megnyilvánul, amikor épp valamelyik Amerikában befutott extrém stílust főzik. Így nem is annyira egy-egy sör feltűnő erényeit kutattuk, hanem sörfőző személyiségek és sörfőzdék általános teljesítményét.

Az az igazság, hogy ez a real-ale hangulat, a legtöbb meredek stílusnak jót tesz. Minden egy kicsit tejecskés, vizecskés, de mindenben szuperül kikerekednek az ízek, minden kicsit malátásabb, de szinte sosem gejl. Persze van árnyoldala is. Azok a főzdék, melyek eleve nem törekszenek semmi érdekesre, csak éppen iható sörrel ellátni a népet, azok gyakran teljesen egyforma, jellegtelen és érdektelen söröket főznek, melyek azonban kétségkívül ihatóak.

cbr2.jpg

Miközben a londoni metrón plakátokon hirdetik, hogy fektess be a Camden Brewery-be (ami a helyiek szerint pár év múlva nagyobb lesz, mint a Brewdog – jelenleg 1 millió fontra árazták be a teljes részvénypakettet), a fesztiválon olyan szimpatikus apró jelenségek is helyet kaptak, mint a Signature Brewery, ami eredetileg csak zenészekkel főzött söröket, és most gyűjtenek saját sörfőzdére crowdfundinggal. Náluk a Black Tongue - Mastodon double black IPA a csúcssör, a Signature Pale Ale pedig saját kedvenc ezért külön is megkóstoltam.
A Mondo ezekben a hetekben nyit, a fesztivál napjai alatt kapták meg a sörfőzde alkatrészeit – na honnan? Miskolcról, a Zip’s-től! Nekik is minden sörük jó. Új kedvenc a Northern Monk, a leeds-i sörfőzde harmonikus ízű mégis masszív fekete sörökkel – tőzegelt, füstölt, stb – tűnt ki.

Kiállított az új Truman Brewery is, ami a régi néven, régi logóval és régi receptekkel új helyen főzi a Truman hagyományos real ale-jeit. És persze ott volt a Crate, amit már itthon is jól ismerünk – hiszen rendszeresen importálunk az Élesztőbe. A jövőben a fent említett többi sörfőzde söreit is elkezdjük importálni!

dj Mikkeller

2015.02.05. 09:17 - TonyCaviar

_mg_6547_4.jpg
Mikkeller - Crooked Moon Tatoo @ deProof Bouwerij
>>Black Ink and Blood<<

 

Tekintélyes, hétdecis, szürke papírba tekert sör várakozik rám a Hopfenreich hűvös pincéjében. Egy húsz eurós Mikkeller, 16,5 %-os imperial stout, komoly várakozásokkal vetkőztetem.

Ahogy töltöm, már látom, hogy ez most nem a szokásos olajosan csurgó, hatalmas testű sátánista stout, hanem valami más. Könnyen csordul és a feketébe vöröses árnyalatok vegyülnek. A habja kapuccsínószínű.

Az illata elég fura – kávé és erjedt ribizli meg málnaszag – ekkor olvasom csak el jobban a cimkét, amire oda van írva, hogy rapsberry stout. Innentől mindenre el vagyok készülve és meg is kapom.

A korty eleje szikrázó édes málnaszirup, de nem annyira friss málna inkább a magraharapós virágporos, parfümös, állott málna. Aztán ahogy halad lefelé egyre savanyúbb lesz és hirtelen egy lambic képződik meg a számban. De mielőtt bármiféle következtetésre jutnék, az egész imbolygó építmény a szemem láttára belefúródik a földbe és ahogy lecsorog a torkomon földszáraz kakaóporos black metal stouttá érik.

_mg_6553_2.jpg

A könnyű test ellenére végig nem érződik a 16,5% alkohol. Valahol a lambic és a stout közt félúton egy unicumszerű likőr is megképződik, egy kis komlót is érezni, de sokkal inkább a pörkölt maláta keserűje dominál.

Tulajdonképpen a leginkább a régi békésszentandrási Szent András Könnnyére emlékeztet, csak sokkal komplexebb és még mindig nem értem, hogyan lehet egy sör egyszerre gyümölcsös lambic és stout. Már, hogy ezt milyen élesztőkkel lehet így összedominózni.

Nagyon kemény posztapokaliptikus diszharmónia, dj Mikkeller egy rizsporos Mozartot kever át norvég fűrészelős black metalba.

Pár korty és kúszik fel az alkohol a vállamon, még jó, hogy hétdecis, eszedbe sem jut egyedül nekivágni. Kifejezetten nehéz inni, de a végére annyira megszeretjük, hogy nem is nagyon innánk mást már aznap este.

dj. Mikkellert amúgy mostantól a Radeberger-Oetker Group álló Braufaktum forgalmazza Németországban, és minden bizonnyal ott lesz a Braufest Berlin International-on (2015.05.14-17) >>>

 

img_6456.JPG

„…Leültem. Kérdés nélkül egy üveg Stellát tett elém. A sör hideg volt, kifutott a habja, és vékony vonalban folyt le az oldalán, benedvesítve az ujjaimat. A számhoz emeltem, mély kortyokban ittam. Élveztem, hogy a szénsav végigfut a szájpadlásomon, hogy az orromat betölti a maláta szaga. Újra embernek éreztem magam.” – részlet Jászberény Sándor – „Ahmed Szalem elhagyja Istent” című novellájából.


És valóban. Az egyiptomi Stellában nincs is kukorica, és egyáltalán nem olyan rossz sör. És semmi köze az Artois-hoz, bár a gyártó Al Ahram Beverages Company-t is belgák alapították 1897-ben. Azóta viszont a Heinekené. 

szarvpohar.JPG

2009-ben kezdtem írni a Folyékony Kenyeret a Váncsa féle „nyilvános tanulás” elve alapján – tehát nem szakértőként, hanem valamiféle esti egyetemistaként, aki protagonistává lép elő, és a közönség utána tanulhatja, amit ezen a nem létező egyetemen tanítanak.

Talán ezért vagyok vele úgy, mint az egyetemmel: három-négy lelkiismeretesen végigtanult év után már ritkábban járok be. Többnyire inkább csak vizsgázni. Ezért ritkultak meg a posztok. De a tanulmányoknak még nincs vége. 2009-ben a sörtudományi alapoknál indultunk, 2010-en áttértünk a hazai és nemzetközi sörkultúra tanulmányozására és lefordítottuk a craft-beer-t kézműves sörre, 2011-ben a saját kezünkkel elkezdtük szervezni a hazai sörkultúrát és megrendeztük a Főzdefesztet. 2012-ben elkezdtünk valóban jó magyar söröket inni és lubickolni a frissen kitört sörforradalomban. 2013-ban elkezdtünk kocsmákat nyitni és ezzel megnyitottuk a haladó kurrikulumot és elkezdtük tanulmányozni a sörbizniszt, valamint útjára indítottuk a Főzdefeszt berlini leányfesztiválját, a Braufest Berlint. 2014-ben a berlini Hopfenreich megnyitásával feliratkoztunk a nemzetközi sörbiznisz szakirányra, miközben itthon szorgalmi feladatként beleszagoltunk a sörnagykereskedés rejtelmeibe, miközben piacra dobtuk az Élesztő Sörműhely első saját főzeteit.

Pár highlight a 2014-es órarendből:

Januárban megnyitottuk a Szimpla Berlin Craft-Beer Bárrá átkeresztelt régi kis Szimplát, amit persze azóta is mindenki kis Szimplának hív. Itt kaptunk egy elégtelent névadásból, viszont abszolváltuk a klasszikus kocsmai festészet tantárgyat ezzel a műalkotással. >>>

Május elsején a berlini vendéghallgatókkal együttműködésben megnyitottuk a kreuzbergi Hopfenreichet, amivel bekerültünk a nemzetközi craft-beer Golf-áramlatába, és egy most formálódó berlini sörforradalom origójába. >>>

A hónap végén pedig megrendeztük a Braufest Berlint, mellyel büszkeséget és öntudatot adtunk a fiatal berlini sörfőző szcénának – bebizonyosodott, hogy a Főzdefeszt-modell Berlinben is működik – pontosan, ahogy a kiinduló hipotézisünkben állítottuk. >>>

A júniusi Főzdefeszt nehezített pálya volt felsőéveseknek. Az ellenséges varázslóiskola diákjai beleszartak a levesünkbe és pár héttel az időpont előtt új helyszínt kellett keresnünk a tavaszi quidditch bajnokságnak, amit egy emlékezetes hazafutás keretében szépen teljesített a csapat. >>>

Közben bemutattuk vizsgafilmünket sörmarketing tantárgyból >>>

És bemutattuk az első komolyabb bérfőzeteinket >>>

Júliusban mintegy szorgalmi feladatként sikeresen meghekkeltük a hatalmas arccal Európába érkező Stone Brewing berlini megnyitóünnepségét, azzal, hogy a kulcspillanatban amerikai turistának öltözve odaálltam Greg Jézuskrisztus Koch mögé, hogy mindenki érthesse, hogy ez az egész nem jöhetett volna létre, ha a berlini magyar maffia nem adta volna rá áldását. >>>

Augusztusban a Guardian Európa 10 legjobb brewpubja közé sorolta az Élesztőt, amit nem brewpubként is nagy megtiszteltetésnek értékeltünk. >>> 

Szeptemberben ismét változó körülmények közt, új helyszínen rendeztük a Főzdefesztet az Andrássy úton – sok tanulsággal. Bementünk a fesztiválkavalkád közepébe és megijedtünk a tömegtől. >>>

Az Év Kedvenc Söre igencsak megérdemelten a Távoli Galaxis lett, a 2014-es Év Sörfőzdéje pedig a Zip’s. >>>

És októberre is jutott egy vizsga – az első szegedi Főzdefeszt, ami a vidékfejlesztési projektjeink első látványos sikere. >>>

A sörkultúra világában persze sok egyéb dolog is történt, például két új magyar főzdével gazdagodtunk - megnyitott a Reketye Sörfőzde és a Monyó Sörfőzde, valamint idén volt még az is, amikor Németh Antiék előálltak a Hedonnal, Csuporék pedig a Csuporral. 

Valamint volt egy pár lúzer sörfesztivál, pl. a Józsefvárosi, illetve nyílt egy pár jó kis kocsma, mint pl. a Hunyady Lakásbisztró, és volt egy komoly házisörfőző-verseny, számos döbbenetesen jó sör, mint pl, a Bamato, és megérkezett az első magyar sör-startup, a Brewie. Jövőre meghódítjuk a világot, ez nem kérdéses:)

Címkék: évértékelő

bouncyhouse.jpg

Ez a sör is a berlini postaládából való. Szánnivalóan idióta megjelenése könnyű célponttá tette, 4,3%-os alkoholfoka könnyű ellenfelet sejtetett.
Kellemes hűvös gyomos virágos komlóillat után belekortyolva döbbenetesen sűrű és intenzív íz fogad – 4,3%nál ez biztos hogy valami koncentrátumos boszorkányság – ez villan át az agyamon. És itt állok a számban egy sörrel, aminek túl erős íze van – erre tényleg nem számítottam.
Van valami elegáns bodzás, fenyős, komlókeserű, ami a aztán találkozik egy brutális földessel, és végül gyógyszeres keserű lesz, de közben édes és élénken szénsavas. Karalábé, zeller, mind ott van, de a cukor mintha nem lenne teljesen organikus, és igen tolakodó is.
Miközben sajnos néz rám az a piros orrú bácsi a cimkéről, aki az ovónővel ropja a mormon egyházközség péntek délutáni rekreációs goapartiján.
És csak hogy visszavágjunk az amerikaiaknak, újra felteszem a kérdést, biztos, hogy olyan jó ötlet helyi művészekre bízni a sörcimke-rajzolást? Vagy már annyira unják a gyönyörű cimkéket, hogy a dirket rossz az piaci előnyt jelent? De több kérdésem is van: miért hívják Smuttynose-nak a süörfőzdét, és az mit is jelent pontosan? És miért kell az ugrálóvárról/gagyitechnóról elnevezni egy ipát? Bár, végül is stimmel.

Dohánybiznisz

2014.11.03. 09:16 - TonyCaviar

keto.jpg

KETO – RePorter
dohányleveles porter (Kentucky-Toscano dohánnyal)

 

Van egy hűtőszekrény a Hopfenreich konyhájában, amire úgy tekintek mint valami alternatív mailboxra, amibe levelek helyett sör érkezik. Ha arra járok, kiürítem, ott találtam ezt a figyelemre méltó olasz sört is.

Szép fekete folyadék, kávébarna masszív habbal, pörkölt és gyümölcsös illatokkal. Savankás, gyümölcsös kezdet sejtésszerű tőzegfüsttel a háttérben lassan egy gyönyörűen kiegyensúlyozott, könnyed csokoládés üdítőitalba fordul, de azért azt hiszem egy klasszikus angol porternél egyszerre édesebb és fanyarabb is. Szép, selymes teste van, egy kicsit talán borszerűen vékony, mint sok más olasz sör. A végén pedig érezni egy kis pikáns, szilvás, likőrös, konyakos csípést, ami a könnyed feketecsoki-habot elegánssá teszi, és megannyi szép német duplabakot és belga dubbelt juttat az eszünkbe.

Ahogy melegszik, egyre aromatikusabb és azt hiszem, érezni vélem a dohányt is, és egyre több füstöt. A sokadik kortyra a befejező keserűség eredetét már inkább a dohánylevélben találom meg, mint a komlóban.

Elegáns fekete sör, visz magával az éjszakába. A dohánylevél nagyon tetszik.

A főzdét Leonardo di Vincenzo alapította 2005-ben, a Róma környéki Borgóban, évekig tartó európai és angliai sörügyi tanulmányútja után. Mára ő az egyik legnevesebb (és legdélibb) olasz birreria artigianale a Baladin mellett, akit pár éve mi is meglátogattunk. Együtt nyitották meg a New York-i Eataly tetején a a La Birreria nevű sörfőzde-pubot.

 

Főzdefeszt Szegeden!

2014.10.17. 08:05 - TonyCaviar

ffszegedplakat.jpg

 

Évek óta hívnak, évek óta tervezgetjük, végre eljött az idő. Megrendezzük az első szegedi Főzdefesztet október 17-19-ig, a Széchenyi téren.

Szeged, a napfény és a fesztiválok városa, legalább olyan nyitott és nyüzsgő környezet, mint a pesti belváros, melynek közönsége annak idején kirobbantotta a fővárosi sörforradalmat. Most Szegeden a sor, hogy megcsinálja a maga forradalmát.

Ott lesz egy pár régi ismerős, mint Fót, Serforrás, Gyertyános vagy a Kapucinus, és lesz egy pár frissebb belépő, mint pl. a Sümeg Beer vagy az amerikai Kentucky Ales. És lesz egy egészen új szereplő, aki még sosem volt Főzdefeszten: a Debreceni Kézműves Sörfőzde!

Lesz egy pár sörpremierünk is. A Fóti Kézműves Sörfőzde a szegedi Főzdefeszten mutatja be Romanov nevezetű Russian Imperial Stoutját, ami annál is érdekesebb, hiszen Fót eddig alig-alig merészkedett a barna sörök világába, felsőerjesztésű stílusokat pedig még konkrétan soha nem csinált – a Romanov hat féle malátából és három féle komlóból készült, extra erős és testes fekete stout!

gameover.jpg

A Legenda holnap mutatja be első whiskyshordóban érlelt sörét, a szépen eltalált címkével és névvel megjelenő Game Over-t. A Bourbonos hordó először nem olyan régen a Kentucky Ales-zel tűnt fel itthon szélesebb körben, de most megkapja azt, amit az óvatos amerikaiak kihagytak belőle – a 12%.-os alkoholfokot, ami a Legenda utcában már jól be van gyakorolva.

A Főzdefeszt is felállítja saját, főképp gerillákat árusító standját, ahol Csupor marci készül egy különleges, ám egyelőre titkos tartalmú bemutatóval.

A Street Food Show-t ezúttal saját erőből tesszük hozzá Főzdefeszt Food Selection néven, és a nagy nevek, min pl. a Zing Burger mellett olyan újdonságokkal is tudunk szolgálni, mint az Erdélyből érkező medvepörköltöző, vagy a nálunk először bemutatkozó valóban elképesztő méretű Befaló Bill XXL Barbecue, amit a szerkesztőségben csak krematóriumnak becézünk.

Ha érdekel, ki lesz ott, itt a facebook.esemény:

https://www.facebook.com/events/1479252962347141/

dijkioszto2014.jpg

Csütörtök délután a Tűzoltó utcai Élesztőben, azon belül is az első emeleti BREW! Studióban átadtuk az idei díjkainkat: az Év Sörfőzdéje díjat a miskolci zip’s brewhouse-nak, és a közönség által megszavazott Év Kedvenc Kézműves Söre díjat a Távoli Galaxisnak, – a fekete 20 literes Főzdefesztesre festett Keg hordót Róth Zoltán, sörfőző vette át.

A sörfőzők és újságírók részvételével megtartott családias hangulatú rendezvényen megittuk az utolsó hordó Dirty Seasont, a Szutykost, és hozzá a sörfőző, Zsoldos Krisztina kreálta fügés, ricottás crostinit majszoltuk.
Legközelebb Főzdefeszt Szegeden lesz a Széchenyi téren október 17-19-ig, utána meg már valószínűleg csak jövőre, de 2015-ben meg annál több!

Ez volt a nyolcadik

2014.09.26. 09:57 - TonyCaviar

ff81.jpg

és a legnehezebb Főzdefeszt. Küldetéstudatunk bevezetett minket a dolgok sűrűjébe, ott ahol a legnagyobb publicitást kapjuk. Most jól megmutattuk a világnak, milyen is a Főzdefeszt. Az Opera előtt, az Andrássy úton, a tévékamerák kereszttüzében, számos színvonalas párhuzamos rendezvény tőszomszédságában.

Köszönjük minden látogatónak, aki átverekedte magát a tömegen, és minden sörfőzőnek, aki extra erővel készült a megmérettetésre. Nem volt hiába – tartottuk a frontot: nem fogyott el a sör, és legtöbb helyen az ennivaló sem. Annak ellenére, hogy az eddigi 40-50 ezer körüli látogatószám helyett ezen a két napon majd félmillió ember vonult át rajtunk.

ff83.jpg


Ennek nagyon örülünk, mert bízunk benne, hogy ezentúl sokkal többen fogják tudni, mit jelent a „Főzdefeszt” szó, és ezentúl még nyugodtabban választhatunk magunknak pont megfelelő helyszínt, mint amilyen régen a Mikszáth volt, míg ki nem nőttük, majd a Műegyetem rakpart is lett.

Eleinte csodálatos ötletnek tűnt, hogy operaáriákat is fogunk hallani sörözés közben, akkor még nem tudtuk, hogy élő kísérleti alanyai leszünk egy komolyzenével működő hangfegyvernek, amit Marton Éva Énekversenynek neveztek. Ezt az utolsó pillanatban szervezték ránk az Opera évadnyitójával egyetemben, amit egy héttel azelőttről toltak át a mi hétvégénkre. Nem kellett volna feltétlenül így történnie, de a versenyt az opera előtti téren is közvetítették mind a 42 érdeklődőnek, és olyan szinten túlvezérelték a hangerőt, hogy egy-egy magas-„c”re egyszerre tizenketten buktak le fedezékbe a fülükre szorítva a kezüket, és az épp ott sörért sorban álló százak fejvesztve menekültek. 

ff84.jpg


Arra számítottunk, hogy a város közepén a hétvégi korzóval rengeteg új ember jelenik meg a feszten, de arra nem, hogy a szomszédos programok közti tömeges vonulás ennyire meghatározza a hangulatot. Mivel itt a Főzdefeszt is fogyasztóként vette igénybe a főszervező által biztosított szolgáltatásokat, kevesebb beleszólásunk volt a részletekbe, így történhetett, hogy nem volt elég wc, és azok sem voltak okosan elhelyezve.

A lényeg, hogy megtettük, amit a haza megkövetelt, és most már nyugodtan mehetünk mulatni a saját bulinkra. Ezentúl magunknak – azaz a saját kedves közönségünknek – fogjuk szervezni a fesztivált és majd mindenki szépen odajön, aki részt akar venni.

ff82.jpg

És: ígéretünkhöz híven, kiosztjuk az őszi díjainkat, az Év Sörfőzdéje és az Év kedvenc Kézműves söre díjat, október 2-án, csütörtökön, este 6-kor az Élesztő udvarából nyíló Brew Studióban. Sajnos a hely szűk befogadóképessége miatt az esemény zártkörű és regisztrációhoz kötött. 

Címkék: főzdefeszt