Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Interjú Greg Kochhal, a Stone Brewing alapítójával és elnökével

greg2.jpg

A Stone Brewing az USA kilencedik legnagyobb kézműves sörfőzdéje. 1100 alkalmazottja van, a forgalma majdnem 140 millió dollár. A Stone 2016-ban Európában nyitja meg második főzdéjét 25 millió dolláros befektetéssel.

Greggel a berlini Hopfenreich pultjánál futok össze december elején, Grabovszky sörkoktéljait szopogatva. Pár nappal azelőtt mutatta be az első Berlinben főzött Stone söröket; meg akarom nézni, hogy áll a főzde, amit nyáron segítettem felavatni. Másnap délre beszélünk meg egy interjút a messze-messze dél-Berlinben fekvő Stone-birtokra, egy néhai gázgyár telephelyére, melyben gáztározó és víztorony is van.

BD: A Stone Brewing ma az USA egyik vezető craft-brewery-je. Mitől lettetek nagyok és híresek?

GK: 1996-ban, amikor belevágtunk a sörfőzdébe, rengeteg helyen kóstolgattunk, és azt vettük észre, hogy a sörfőző, aki előtt ott van 7 csap, az első 3-4-re legtöbbször azt mondja, hogy azt ugorjuk, nem érdemes megkóstolni, csak azért főzi, mert illik, vagy elvárják tőle, vagy más efféle indokból: ezek mindenféle könnyű amber és brown ale-k voltak. Mi – Steve Wagnerrel, az alapító társammal – ezt nem értettük. És arra gondoltunk, hogy mi csak olyan sört fogunk főzni, amit szívesen kóstoltatunk hozzáértővel is. Azaz csak olyasmit, amit akkoriban „special” nek neveztek. Ez lett az üzleti modellünk. Csak különlegességeket – masszív, komlós, ütős söröket kezdtünk főzni.
Akkoriban már 800 főzde volt az USA-ban, ami akkor rengetegnek tűnt, és évek óta 25-45%-kal növekedett a craft-beer piaca. Abban az évben azonban kipukkadt a buborék és leállt a növekedés. Túl kicsi volt a növekedés bázisa, egyszerűen nem volt elég kuncsaft ehhez a nyaktörő növekedéshez, és akkoriban még a craft-beerre érzékeny közönség sem volt túlságosan művelt és válogatós, ezért mindenféle sört el lehetett adni. Sok zűrös jelenség volt a piacon. A Sam Adams például a craft-beer mezőnyben adta el magát, de a söreiket a nagy sörgyárakban főzették, Bostonban csak jóval később nyitottak. Aztán megjelent egy nagy port kavaró újságcikk, „Where does your craft-beer come from?” címmel, amiben leleplezték a Sam Adams féle operációkat, és akkor eltört valami az amerikai fogyasztókban.

gregbartreverse.jpg

BD: Hogy sikerült ebben a helyzetben nagyot alkotni?

GK: Igazából akkor már olyan telítettnek tűnt a piac, hogy remélni sem mertem, hogy komoly nyomot fogunk hagyni rajta. Nem is ez volt a célunk. Csak hittünk abban, hogy az emberek megérdemlik a jó sört. A meggyőződésünk és a haragunk vitt előre. Amerikában 21 éves kortól lehet inni. nekem évekig tartott mire belefutottam az első jó sörbe – az Anchor Steam Beerbe – és ezen nagyon felbosszantottam magam. Akkor döbbentem rá, hogy végig átvertek. És amit addig ittam, az alig emlékeztet a sörre. Volt is egy ilyen pólóm, amin a fejem volt látható, és az volt ráírva, hogy „Angry about beer, so you don’t have to be”
Azóta nagyon sokan elkezdték követni a mi utunkat, így vicces módon egy extrém niche-ből tulajdonképpen mainstream lettünk. Ma az amerikai craft-beer-t a közönség gyakran a Stone féle extrém, őszinte és agresszív sörfőzéssel azonosítja.
És ugye mi ezt komolyan gondoltuk, kitartóak voltunk és agresszívak a minőségben, a marketingben, image-ben, és makacsok voltunk, nem adtuk fel soha. Megvédett bennünket a gorgófej, ami a címerállatunk.

gregbart.jpg

BD: Te hogy kerültél ebbe a világba?

GK: Én közgazdaságot tanultam az egyetemen, aztán azt félbehagytam és inkább gitározni tanultam. Rocksztár akartam lenni, de sosem voltam elég jó. Aztán Los Angelesbe mentem és beszívott a music businness. Próbatermeket adtam ki. A KORN-nak például az egyik tag anyukája fizette a bérleti díjat, én meg jól kirúgtam őket, mert seggfejek voltak. A zeneiparban ismerkedtem meg Steve Wagnerrel, aki a heavy metal meg a hard rock mellett házi sörfőzéssel kísérletezett, és engem is megtanított rá. A zeneiparból hoztuk magunkkal a rock and roll étoszt: „járd a magad útját”. Nem az a lényeg, hogy valamit jól csinálj, hanem az, hogy a saját utadat jól járd, abban legyél jó, hogy önmagad vagy. A Metallica sem azért lett nagy, mert megtanultak egy stílust. Hanem azért mert önmagukat hozták tökéletesen.

greg.jpg

BD: Mekkora vállalat a Stone? Hogy tud egy ilyen rockandroll vállalkozás nőni? Meddig akartok terjeszkedni?

GK: 1100 dolgozónk van, egy sörfőzdében, pár sörkertben és sörboltban. Jövőre nyitjuk a berlini és a keleti-parti sörfőzdénket Richmondban. Ennyi növekedés most pont elég kihívást jelent, és nem gondolkodunk ennél távolabb. De az biztos, hogy a legtöbb cég, ami jól működik, automatikusan is növekedni akar. Minden bizonnyal mi is tovább fogunk nőni, de azt még nem tudjuk, hogy milyen irányba. Egyelőre a berlini főzdét és a hozzá tartozó éttermet, illetve sörkertet igyekszünk jól megcsinálni.
Amúgy meg minden növekedés fájdalmas. Három hónapos volt a Stone Brewing, amikor először hallottam, hogy a dolgok itt már nem úgy mennek, mint régen. Azóta is sokszor hallok ilyesmit. De, ahogy a Metallica sem lép már fel kis klubokban, csak stadionokban, a helyzetünknél fogva mi is nagyvállalat lettünk. A lényeg az irányításban van, hogy úgy vezessük a céget, hogy megtartsa a lelkét. A rock and roll étoszt. Ez alapján hozzuk meg a döntéseinket – hogy milyen fesztiválra megyünk, hogy milyen terjesztővel dolgozunk, milyen söröket főzünk, és hogy soha nem csak a saját üzleti érdekeinket tartjuk számon, hanem az egész kategóriát erősítjük.

stone.jpg

BD: Mi a véleményed a jelenleg a multik részéről tapasztalható felvásárlási hullámról>>> ? Pár hete kemény hangú nyilatkozatott adtál ki, melyben leszögezed, hogy a Stone-t sosem fogjátok eladni.

GK: Óriás veszélyt jelentenek ezek a felvásárlások. Miközben persze törvényszerűek. A söripar fragmentálodik, majd újra koncentrálódik, ez megy évszázadok óta. A veszély a fogyasztókat fenyegeti. Kivívtuk a jogunkat a jó és sokféle sörre, és most kiengedjük a kezünkből, amit megszereztünk, ráadásul a legtöbb sörivó észre sem veszi mi történik. Csalódtam az amerikai fogyasztóban.

BD: Attól, hogy a főzde egy multi kezébe kerül, miért csökkenne a minőség és a változatosság?

GK: Számos oka van. A Goose Island volt az első főzde, melyet megvett az ABInBev. Az egyik legnépszerűbb sörük a helyi irányítószámról elnevezett 321 nevű sör volt. Ezt ma már 4 állammal arrébb főzik egy sokkal nagyobb sörfőzdében. Első körben a multi vigyáz a kis főzde integritására. Második körben kiemeli a legmenőbb söreit, és elkezdi nagyban főzni és országosan terjeszteni. Harmadik lépésben pedig megeszi a helyi struktúrát, leépít, kannibalizálja és kinyírja a eredetei főzdét, ahogy ezt megteszi mindennel, ami a kezébe kerül, hiszen ez a fő üzleti stratégiája. A végén pedig lesz egy tucatnyi nagy valaha volt craft-beer brandünk, melyek mögött már nincs főzde. Ebben a felállásban az is veszélybe kerül, aki mer kicsi maradni, hiszen ezek a globálisra felfújt helyi brandek, melyek továbbra is craft-beer ként vannak eladva, leviszik a craft-beer árát, és egyre nehezebb lesz eladni a rendes craft-beert. És most nem magunkat félten. Mi, az USA 9. legnagyobb kézműves sörfőzdéjeként kint vagyunk a veszélyzónából, de az biztos, hogy a jelenleg működő 300-nél is több amerikai főzde nagy részét fenyegeti ez a veszély.

stoneopening.jpg

BD: Mi szél hozott Európában és Berlinben?

GK: 5 ével ezelőtt határoztuk el, hogy új főzdét nyitunk Európában. Nyilvánvaló volt, hogy Európa tárt karokkal fogadja az amerikai sörforradalmat, nyilvánvaló volt, hogy van ránk vevő Európában. Nem feltétlenül Berlinben akartunk nyitni, de csak nyugat-európában nézelődtünk. Végignéztünk 150 helyszínt, és végül ebbe a mariendorfi gázgyárba szerettünk bele. Csak később döbbentünk rá, hogy Berlin mennyire izgalmas pontja Európának.

BD: Pár hónapja Budapesten jártál. Mit láttál?

GK: Elmentem egy pár kocsmába és boltba, például a Csakajósörbe. Aztán maradtunk még egy napot, hogy kilátogassunk a Főzdefesztre. Le voltam nyűgözve. Magyarországon pár éve kezdődött a sörforradalom, de már sokkal előrébb tart, mint Amerikában a korai években.

Címkék: interjú usa berlin stone

csupik.jpg

Évek óta lehet tudni, hogy egy valamirevaló főzde csúcsteljesítménye az imperial stout és a barley wine, vagy más érlelésre alkalmas mesterdarabok, melyekből nem fognak sokat eladni, melyek drágák és különlegesek, és tulajdonképpen a pillanatnyi gasztronómiai örömökön túl arra valóak, hogy felhúzzák a zászlót és mutassák az irányt.

franky.jpg


Azt is évek óta tudjuk, hogy Németh Anti zseniális stoutokat és extrém söröket tud főzni – lásd: Napalm, stb., mégis mostanáig kellett várni, hogy egy friss főzde ilyen módon lerakja a névjegyét egyfajta szimbolikus térfogalásképpen. Persze a jó stouthoz és barley wine-hoz idő kell. A Franky Four Fingers Barley Wine és a Boris the Blade Imperial Stout a főzde első főzetei közt voltak, de egy évig érlelődtek, mielőtt piacra dobták volna őket – ügyes és magabiztos tervezés. Amikor a főzde alapítója éppen milliókat küld mindenféle extra és váratlan végső kiadásra, akkor kell némi lélekjelenlét ahhoz, hogy olyan sört főzzön, amivel még egy évig egy fillért sem fog keresni, csak költ rá.

boris.jpg
Az időzítés is jól sikerült. Épp ősszel kapták meg az Év Sörfőzdéje díjat, és most a karácsonyi sörszezon nyitányában sikerült asztalra tenni ezt a két látványos palackocskát, ráadásul úgy, hogy az egész pesti sörvilág egy hétig csak erről beszélt. A Folyékony Kenyér (és pár másik blog is) kapott egy pár üveget személyre szóló címkével. Köszönjük, finom volt. Plusz adott egy egészen különleges ízt a Szimpla Craft Beer Bar-ban történt Monyó csapfoglalásnak, ahol Németh Anti és Pein Ádám csapoltak a mit sem sejtő vendégeknek.
Pontos kóstolási jegyzetekért menjetek a Sörbúvárra >>>, ha más kell, akkor a Fenékigre >>>

c102.JPG

Kedd este az Élesztő Sörműhely bemutatta legújabb produkcióját, a C10-et, amit a KÉK megbízásából a Hübris teammel közreműködésben készített. Az ötlet Finta Sándor, a Kortárs Építészeti Központ alapítójának és Budapest főépítészének a fejéből pattant ki. A KÉK idén 10 éves és novemberben foglalták el szép új galériájukat a rohamléptekkel kulturálódó Bartók Béla úton.

A zenei együttműködések nem újak a craft-beer világban, de az építész-szakma eddig kizárólag a bort érezte méltónak saját szimbolikus képviseletére. A világ azonban változik, így most sört kapnak az építészek. Hosszas kóstolgatás után egy könnyű, száraz IPA mellett döntöttünk, melynek receptjét a Hübris rakta össze.

vpi.JPG

A hűvösen elegáns, matekos címkét Kiss Miklós tervezte, a sör mellé kapható beton söralátétet a VPI betonmanufaktúra, az egyedülálló designpakk Finta Sándor ötlete alapján készült. Az üveges C10-at a KÉK-ben lehet megvenni, a Bartók Béla úton és 1500 forintos árával a vásárló a KÉK Alapítványt támogatja. Az Élesztőben most pár napig csapon lesz – amíg el nem fogy. Aztán meg folyt.köv.

Bécs harmadszor

2015.11.24. 09:12 - TonyCaviar

waldbier.jpg
Bécs jön fel, mint a talajvíz. Tavalyelőtt egy kis folyóparti buli volt a sörfesztivál, tavaly a néhai Anker Brotfabrik épületét foglalták el, idén pedig már egy egész hetes Beer Week előzte meg a november 20-i hétvégén megtartott Craft Bier Fest Wien-t, és pompásan sikerült. Körülbelül 7000 ember látogatott el a fesztiválra, szombat este pedig 800 nem is tudott bejönni, mert a terem megtelt.

mickey.jpg

Én importálható pilszekre vadásztam, de pár órás kíséretezés után szégyenkezve hörpölgettem a Pilsner Urquellemet – ez volt a legropogósabb, legtisztább pilzeni - a képen Mickey Klemsch a fesztivál szervezője veri csapra a hordó szűretlent! Malátás bécsi lágerekből már szebb volt a felhozatal, akárcsak helyes bécsi stratup főzdékből, de igazán szépet a „sour” műfajból lehetett lőni. Az emiliai Del Ducato Beersel Morning-ja a Ducato New Morning saisonja és egy belga lambic keveréke elképesztően komplex, borzongatóan fanyar és hihetetlenül elegáns volt. A különféle erdei termésekből készült Waldbier tetszetős gondolat, gyönyörű kivitelezés, mérsékleten izgalmas sör lett. Ebben az évben a gyantás old ale volt soron.

Persze evett az irigység, mint minden évben, hogy milyen szép külföldi kínált van. Erre a jelenségre három okot találtam: 1. nyugat-európai sörfőzdék könnyebben mennek Bécsbe, mint Budapestre. 2. Bécsben már ma is van három-négy importőr, akik a legjobb amerikai és nyugat-európai craft-beereket behozzák. 3. Ausztriában a külföldi sörfőző a sajt cégével árulhatja a saját sörét, mert nem kell neki NAVhoz bekötött online pénztárgépet alkalmaznia.
Egészségetekre!

Megnyílott az Importer!

2015.11.17. 08:08 - TonyCaviar

importer.jpg

Az Élesztő nemzetközi karrierje tulajdonképpen akkor kezdődött, amikor bevettük a csapatba Németh Andrást >>>, Londonban élő barátunkat, aki akkor az elmúlt pár évben serényen építgette a kapcsolatot a londoni főzdékkel. Eleinte a London Fields Brewery, aztán a Crate, a Signature Brewery, és mostanában a leedsi Northern Monk sörfőzde sörei érkeztek minden akadályt leküzdve az Élesztő csapjaira.

Aztán a londoni sör árama olyannyira állandó lett, hogy érdekes módon elkezdte zavarni az Élesztő profilját, ami ugye mindenekelőtt magyar sörökre specializálódott ivó. Ezért úgy döntöttünk, hogy kiszervezzük egy külön kocsmába, amiért azonban nem kell majd túl messzire menni. Múlt pénteken meg is nyitottuk az Élesztő Importert, melyek specialitása, hogy csak import söröket fog csapra verni.

De közben más is történik. Egy nemrég kötött import-megállapodásnak köszönhetően mostantól az Élesztő Európa több országából is fog kisüzemi söröket importálni. Ha minden jól megy, nemsokára Finnország, azaz Észtország jön a sorban és érkeznek a Sori Brewery sörei >>> 

Jelenleg a számos Northern Monk és Crate sörön kívül ott a nemrég debütált Schneider Weisse, a Főzdefesztről maradt Brew Age és VandeStreek sörök, valamint egy kis lazításnak az Union szűretlen. A közeljövőben várhatóak sörök Belgiumból, a belgrádi Kabinettől, a szlovén Pelicontól, illetve Berlinből, természetesen! Kis kaput nyitunk az európai sör-kavalkádra, tessék csak nyelvvel tájékozódni!

Megjelent a Sörkönyv!

2015.11.09. 08:43 - TonyCaviar

sorkonyv1.jpg

Csütörtök délután a Rosenstein étteremben mutatták be a 2011-es sörrendszerváltás óta megjelent első átfogó sörkönyvet, melyben a legújabbkori sörforradalom történetén túl a sörgasztronómia és a sörkoktélok szintén egészen új keletű fogalmaiba is betekintést nyerhetünk.

Nov12-én, csütörtökön este, pedig az Élesztőben is bemutatják a Sörkönyvet, ahová már csak azért is érdemes eljönni, mert itt 30%-kal olcsóban meg lehet venni az amúgy 5990Ft-ba kerülő könyvet. >>>

Ezekben az időkben annyira gyorsan változik a hazai és külföldi sörtérkép, hogy egy ilyen részletes, mégis átfogó kiadás szükségszerűen hamar elavul, de ami a lényeg, hogy Vétek György, veterán söríró, a könyv értelmi és konkrét szerzője, ebben a pillanatban kifejezetten aktuális szöveget tett le az asztalra, benne egészen új és kiszámíthatatlan jövőjű jelenségekkel, kis főzdékkel, gerillákkal.

sorkonyv3.jpg

A gasztronómiai részt Rosenstein Robi írta, akinél magam se találtam volna alkalmasabb embert erre a szerepre. Robit tehetsége és nyitottsága tökéletesen alkalmassá teszi arra, hogy hozzátegyen a jelenleg is épülő sörgasztronómia képzetéhez. Azt, hogy a feladatot komolyan vette, a legjobban az mutatja, hogy maga is nekiállt sört főzni. Aztán végül a Monyó Sörfőzdében főzette le a Rosenstein söröket, melyeket az eseményen elsőként meg is kóstolhattunk. >>>

sorkonyv2.jpg

AA könyv első fele az újhullámos sör eredetét, történetét, filozófiáját, terminusait és szereplőit mutatja be példamutató részletességgel, higgadt, tárgyilagos hangnemben, illetve mindennek hazai lecsapódását. Aki eddig csak fél füllel hallotta a gerillákról, meg a kooperációs sörökről, vagy nem érti mi a különbség a házi sör és a kézműves sör között, akkor ebből a részből meg fogja tdni.

A könyv második része egy sörgasztronómiai gyorstalpalóval kezdődik, ami elmagyarázza, hogyan kell a sört kóstolni, tárolni, szervírozni, illetve megvilágítja a különféle sörök ételhez illesztésének az alapjait. A második rész második felében Rosenstein Robi sörös receptjeit, és Baracskai Angéla sörös deszzertreceptjeit olvashatjuk. Végül mintegy csattanóként pedig a Frissítő sörkoktélbárból is jól ismert Németh Grabovszky Gábor sörkoktéljait ismerhetjük meg!

sorkonyv4.jpg

 

octopus1.jpg


Szerda este az Élesztőben nem csak egy sör, hanem egy sörfőzde is bemutatkozik. FBevent >>> A Beerd Bp jövőre nyit Kőbányán, de addig is meg akarták mutatni hogyan is értik ars poeticájukat, miszerint hagyományos, tiszta, műfajhű minőségi söröket terveznek főzni főképpen a német hagyományokat követve. 

octopus3.jpg
Mi az a märzen?
Tradícionálisan „márciusi sör”. A jellegzetes malátás karakter eléréséhez hosszú lagerezési és érési időre van szükség, így a márciusban készült sört szeptember környékén volt szokás csapra verni. Az 1872-től az Oktoberfest söre egészen 1990-ig amikor az arany színű, kevésbé domináns Festbier vette át a szerepét.

octopus2.jpg
Mi ez a Märzen?
A Beerd Bp. Octopusa egy 2015-ös standerdekhez alakított märzen, a lehető legtradícionálisabban – Magyarországon a kereskedelmi forgalomban kapható sörök esetén ritkaságnak számító, dekokciós technikával – elkészítve, hosszú érlelési idővel.


Áttetsző borostyán színű lager, komplex, malátás, édességet sejtető kezdet után tiszta, száraz lecsengéssel. Könnyed, közepesen testes sör egy egész estés beszélgetéshez a barátokkal.

Alkoholtartalom: 5.8%

IBU: 22

 

Berlini magyar csapok

2015.10.12. 09:57 - TonyCaviar

szimpla.jpg

Már nem csak a Hopfenreichben, hanem a Boxhagener Platz-i régi Szimplában is vannak magyar sörök csapon! Amikor eljöttem Bandusz Kölesese volt fent, de várható az Xmoke és az Élesztő Sörműhely sörei is – mind a három: Black Mamma, 1M Megawatt és a Szakállas nő csókja.

szimpla2.jpg

A magyarokon kívül állandóan csapon van a Schneider Weisse és gyakori vendégek a különféle lengyel és cseh sörök – ez az új koncepció: közép-európai craft beer bar. Érdemes megfigyelni a csapra szerelhető információs rendszerben tetten érhető lokális kreativitást, a fenti kép pedig szolgáljon bizonyítékul, hogy valódi kézműves eljárással készül a cetli…

Címkék: berlin szimpla

Bar Convent Berlin

2015.10.12. 09:13 - TonyCaviar

bcb3.jpg

A Bar Convent vitathatatlanul a legjobb alkoholszakmai vásár a kontinensen! Egy baj van csak, hogy a rengeteg méregdrága rumtól, gintől, whiskytől, mezcaltól, tequilától alig lehet odaférni a sörökhöz. És ha mégis, akkor már nehéz lesz lenyűgözni, mert alig érzel ízeket.

bcb1.jpg

 Azért a Hopfengut http://www.dasbrauprojekt.de/ Heisse Ernte – Friss Szüret - söre igen finom és emlékezetes volt a tettnangi komlóföld közepéről.

bcb5.jpg

Illetve a Schneider Weisse Aventinus 3 évvel ezelőtt pincébe pakolt verziója, amit össze kellett kóstolnom a frissel.

bcb2.jpgbcb4.jpg

 

Kávékrémleves

2015.09.17. 12:31 - TonyCaviar

sori_porter.jpg

Sori Baltic Porter 7%

Heikki egy pár hete meglátogatott az Élesztőben, és elmesélte, hogy rakta össze a Sori Brewery-t finnként Tallinban. A finnek nem ritkán járnak Tallinba inni, mert otthon szinte illegálisak a kicsit is erősebb sörök. Heikki pedig crowd-funding kampányt indított Finnországban arra, hogy Észtországan alapíthasson egy finn főzdét, melyet nem kötnek majd az idióta finn alkoholtörvények. Ez lett a Sori Brewing Co. 

Itthagyott egy pár sört is, a kávés baltic porterrel kezdtem.

A habja kövér kávés tejszínhab, laza barna szövet. Illata kávélikőr, szilva és feketecsoki. Az íze masszív és tömény és komplex. Kávéscukorként kezdődik (tudja mindenki, hogy mi ez?), aztán felzárkózik a gyümölcs és a cukor, a vége borsosan pikáns és karbonált szúrós, ami alól kibújik a komló és a kávé összekapaszkodott keserűje. Igazából nincs nagy teste, könnyen iható, de íztömény - desszert a javából, mintha egy első osztályú csokimousse-t kanalaznék némi rácsorgatott kávé alól.