Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

A hatalmas fémtartályok mellett bandukolva már betölti a levegőt az az édeskés, fullasztó sörgyári illat, ami szinte gyomorba vágja a felkészületlen látogatót – például a régi pécsi sörgyárban. Itt ez is visszafogott, illedelmes – hála a tökéletesen zárt rendszereknek.
Alig várom már hogy személyesen bemutatkozhassam a malátának, de a nyersanyagátvevő vályúban csak egy kis kukoricadarát találunk. Grízsör? Nem. A kukoricadara a sör másik szilárd alapanyaga – afféle térfogat és testnövelő. Íze nincs, de jóval olcsóbb a malátánál.
Az átvett malátát és kukoricadarát egy szállítólánc felviszi a fölénk tornyosuló gabonasilók tetejére, amiből majd alul veszik ki, a gravitáció segítségével.
A sör legnagyobb részét kitevő vizet a gyár területén található négy kútból szerzik, de még ha nem is volna olyan gyenge minőségű, mint itt a Tiszaparton, akkor is kezelnék felhasználás előtt, hiszen meg kell felelnie a német vízkeménységi követelményeknek, amit egy kis vízmű intéz. Először desztillálja a kútvizet, majd hozzáadagolja a megfelelő ásványi anyagokat, pont olyan mértékben, ahogy a német sörfőzés nagykönyvében meg vagyon írva.
A sör három fő alapanyaga tehát a maláta, a kukoricadara a víz és a komló. Igen, a komló a negyedik. A komló a kenderfélék családjába tartozó kúszónövény, melynek tobozhoz hasonló elvirágzott termését elsőként uram és parancsolóm, Gambrinus főzte bele a sörbe a XIII. század tájékán, aki viszont egyenesen Ízisztől, az egyiptomi termékenység istennőtől tanulta a sörfőzést.
Komlót Martfűn már csak az irodaépület előtti helyes kis gyepes placcon látni mutatóba. Igazi komló a legritkább esetben kerül rendes nagyüzemi sörgyárba. Ugyanis a komlótárolás rengeteg helyet foglal, hiszen nagy bogyókról van szó, és rengeteg levegőt kell közöttük tárolni. Ráadásul igen tűzveszélyes: számtalan sörgyár égett le a komlótároló begyulladásától. A komló ezért két formában érkezik a gyárba: egyrészt nagyobbfajta konzervdobozokba csomagolt lekvárszerű, barna nyúlós anyag formájában, másrészt száraz, préselt macskakajához hasonló úgynevezett pellet-formában. A lekvár tartalmazza a keserűséget, a sokkal drágább granulátum pedig az illatanyagokat, és a különleges, illékony aromákat.
A komló kiválasztása, és alkalmazásának aránya tehát a második fontos lépés, ahol a sörmesternek komoly beleszólása van egy főzet ízébe. Az olcsóbb lekvárszerű komlókrém minden pils típusú sörbe belekerül, de ha spórolni kell, akkor a granulátumból csak jelképes mennyiséget kap.

Folyt köv.
 

Címkék: elmélet sörgyár

A bejegyzés trackback címe:

https://folyekonykenyer.blog.hu/api/trackback/id/tr861190292

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szek08 2009.06.17. 09:28:47

csak így tovább, végre egy érdekes blog! :)

Levai Jutka 2009.07.01. 17:12:48

Aki kukoricagrízt tesz a sörbe, az ugyanolyan aljasságot követ el, mint aki tablettából készíti a bort.