Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Nem tisztem a magyar sörivási kultúra rezdüléseit elemezni, de manapság elég feltűnő a barna sör térhódítása. Ez gondolom az első lépés a sörirányú tudatosság felépülésekor – azt mindenki régóta sejti, hogy a barna sör az valami ínyenc dolog, és hogy a Dreher főz úgynevezett Bak sört, amihez designban egy bakkecske tartozik. Pedig mondanom sem kell, hogy a szónak eredetileg semmi köze a kecskebakhoz.

A Bock szó eredetét általában a 14. századi észak-német Einbeck/Einbock nevű városig szokás visszavezetni. Ez a Hamburg árnyékában élő kisváros hatalmas komlómezők között terült el akkor, amikor hirtelen az egész európai sörfőzés leszokott a különféle titokzatos fűszerkeverékeket tartalmazó sörökről – gruit ale - és átszokott Gambrinus találmányára, a komlós sörre. És mivel Einbeck az akkor igen nagy hatalmú Hanza-szövetség tagja volt, hihetetlen kereskedelmi potenciállal rendelkezett – állítólag Jeruzsálemig is elszállították a középkori einbeck-i söröket, és számos európai kikötőben külön dokkokat építettek az einbeck-i sörszállítmányoknak. Ha ma az ember Németországban rendel egy Bock-ot, ezt kell mondania: „Ein Bock” – nem tudom nyelvészetileg hogy hívják ezt a fajta névátvitelt, de ez a legáltalánosabb nézet a bock eredetéről.
A XVII. század világégése, a harminc éves háború betette a kaput a Hanza-szövetségnek, és a harcmezőkön át már délre sem igen jutott az időközben alapvető létszükségletté vált einbeck-i sörből. I Miksa bajor őrgróf Münchenbe hivatta Elias Pichler einbecki sörmestert, aki feltehetőleg busás fizetség reményében el is ment, csakhogy haza már soha nem engedték – Münchenben kellett azontúl előállítania a jóféle bock sört.
Ám Münchenben akkor már sok sört gyártottak – mindenekelőtt a paulai Szt. Ferenc rendjének tagjai, a Franziskanerek, akik a sört a táplálék-kiegészítés fontos eszközeként használták, és böjti időszakokban, amikor enni nem volt szabad, a szokásosnál jóval erősebb sört főztek. Ez hasonló volt a mai belga sörökhöz, nagyon testes, anyagerős és nagyon alkoholos, és általában barna volt vagy félbarna. Elias Pilcher annyira jó sört főzött Münchenben, hogy azontúl az lett az etalon, és a szerzetesek sörét meg elkezdték doppelbock-nak nevezni, érzékeltetvén a dupla anyagerősséget. A későbbiekben a bock eredeti jelentése érdekesen keveredett a doppelbock tartalmával és német nyelvterületen már leginkább az alkalmanként főzött kívételesen erős böjti söröket nevezik bocknak. Így a Gössben főzött Gösser Bockot is, ami egyértelműen ezeknek az apátsági söröknek a leszármazottja, hisz 7,1 alkohol-százalékával a legerősebbek közé tartozik, és csak karácsonykor, illetve húsvétkor főzik és egyáltalán nem barna, hanem afféle sűrű, rezes sárga.
Az itthoni fejlesztésű magyar Gösser Baknak azonban ehhez vajmi kevés köze van, nálunk ugyanis a bak alapértelmezésben barna sört jelent, így ennek is barnának kellett lennie, amit Ausztriában Stiftsbraunak hívnának – az azonban nem ugyanez a sör. Kedves kötelességem és egyben régi adósságom volt a Gösser Bock megkóstolása.

A vöröses nyakpapír komoly elvárásokat kelt, amit a sör színe maximálisan teljesít is vörösbe hajló dús barnaságával, melyet barnás, tömött hab koronáz. Az első kortyok édes, alkoholos, intenzív aromákat szabadítanak fel. Ezt követik a pörköltebb ízek, ahogy az egy barna sörnél dukál. Ám ezeket a pörkölt ízeket valamiért nem tudom nyugodtan élvezni, valami folyton belezavar, nincsenek megnyugodva, mert ízlelés közben harcban állnak az édes, alkoholos aromákból kifejlődő gyümölcsös, konyakmeggyes vonallal. Végül a pörkölt ízek lenyomják a gyümölcsösöket és az utóíze már annyira pörkölt, mint a levesbe való pirított kenyérkockák. Ám, ha ilyenkor az orrunkon át kifújjuk a levegőt, a legyőzött gyümölcsösség helyett fűszeres, komlós illatokat érzünk.
Érezhetően ambíciózus a koncepció, igazi kalandos, szórakoztató és izgalmas ízvilág lehetett a cél, amit csak részben sikerült megvalósítani, mert a sok erős íz közt nem sikerült megteremteni a tökéletes harmóniát. De az is lehet, hogy a zűrt a 7,2-es alkohol okozza, amihez azért itthon nem vagyunk szokva – ízben sem. Ezzel együtt élvezhető, élményszerű sör.

Egy másik vélemény >>>
 

A bejegyzés trackback címe:

https://folyekonykenyer.blog.hu/api/trackback/id/tr101335383

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

OftF 2009.08.26. 18:20:57

Akkor a Gösser Bak és a Gösser Bock ezek szerint nem ugyanaz?

Bocs, de nem vagyok képben a Soproni gyár termékeivel (soproni lévén se!)...

TonyCaviar 2009.08.26. 18:28:01

Tulajdonképpen olyan, hogy Gösser Bak, olyan nincs. Van osztrák Gösser Bock, meg magyar Gösser Bock.Az osztrák szőke, a magyar barna.

totii 2009.09.09. 11:46:37

A sörtípus Einbeckből származik, a megnevezése "Beck" volt, ami a délebbi dialektusoknak köszönhetően lett "Bock", innen a "Bak".

Rwindx 2009.09.13. 00:47:39

Hmm, merő véletlenségből itt áll előttem egy félig teli/üres üveg Gösser Bock (és pár üres üveg:))
Még csak lapozgatom a blogot, így nem tudom esett-e már szó az Amstel Bock-ról. Az az igazság hónapok óta (éveknek tűnik) nem találok egyetlen szuper/hipermarketben sem, aminek nem túlzottan örülök lévén az egyik kedvenc söröm. Erős felindulásból elkövetett kutatóutamon ma bukkantam rá a Gösser Bockra, és most hogy megízleltem kezdek megnyugodni, hogy nem maradok "szomjan" a következő években :)

Doryyka 2009.09.13. 20:40:44

A bakkecske a Kozelé, abból is létezik barna, nagyon finom, de a Dreher ba nem kecskés.
süti beállítások módosítása