Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Két kék IPA

2010.10.28. 11:46 - TonyCaviar



A kék különböző árnyalataiban pompázó India Pale Ale-eket teszteltem jódolgomban. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem egymás után ittam meg őket, csak egyszerre írom meg. De jobb is így: mindkettő olyan kaliber, hogy elhomályosította volna az utána következőt.


A modern IPA amerikai találmány, ehhez nem fér kétség – sokan már inkább American Pale Ale-nek szeretik hívni, az igazi titok mindenesetre az újvilági komlótörzsek hihetetlen citrusos aromagazdagsága, melyek hatásban - „impact” - durván lenyomják a hagyományos európai, cseh, német komlókat, ha kifinomultságban vagy eleganciában nem is mindig bírják a versenyt.
Az európai IPA-próbálkozások - már azok, melyek európai komlóval próbálkoztak, vagy éppen belga élesztőkkel – nem hoztak átütő sikert. Most azonban két európai India Pale Ale-t látok magam előtt, melyeknek nincs kisebbségi érzésük az amerikai IPA-k láttán. Persze miért is volna? A BrewDog és a Mikkeller azon kevés európai főzdék közül kettő, melyek legalább olyan szinten sikeres mikrofőzdék, mint az amerikaiak. Csak ott ezer van ilyenből, Európában lehet 8-10, vagy max kétszer annyi. (Vigyázat: tényleg csak a posztmodern hozzáállású, individuális szemléletben működő mikro-sörfőzdékről beszélek, és nem a több száz éves, tradicionális német főzdékről).



Hardcore IPA Second Edition
- explicit impeial ale –


A médiát híresen jól kezelő, pimasz, punkos skót srácok, Martin és James, a BrewDog sörmesterei, akiket a nemzetközi közvélemény a világ legerősebb söréért vívott nemes kakaskodás révén ismert meg, melynek keretében többször is hülyét csináltak néhány bajor sörfőzőből. Az ő történetük röviden annyi, hogy elegük volt a vacak sörökből, ezért nekiálltak maguk főzni, és 2007-ben, 24 évesen banki hitelből megalapították a BrewDog sörfőzdét.
A Hardcore IPA az elsőnél kicsit erősebbre sikerült második kiadása pirosas narancsszínnel csorog a pohárba, és szép kövér habot ereszt, ami azért előbb-utóbb majdnem teljesen elmúlik. Az illata az előírásos IPA-illat: keserű, parfümös, citrusos, már-már animálisan brutális.
Az első korty erős gyümölcsösséggel indít, és megmutatja a sör testének olajosságát. Aztán elég egyértelműen fordul keserűbe, majd egészen elvisz messze a föld alá, ahol a legsötétebb feketébe hajló kakaókeserűséggel áll meg, és tűnik át utóízbe. Klasszikus IPA íz-kompozíció, annak is a legkeményebb, metálos felfogása. A hivatalos leírás alátámasztja ezt az értelmezést: „Hopped to hell, then dry-hopped to hell too”. Konkrétan Centennial, Columbus és Simcoe nevű komlókkal.
Nem mehetünk el szó nélkül a pokolbéli utazás közben fel-fel csillanó aranyos édesség mellett, ami nem lehet más, mint a szuperkeserűségnek megágyazó, a címkén is kiemelt „toffee malt canvas”, azaz „tejkaramellás maláta-szőnyeg”. Ebben a sörben ez tényleg csak a háttérben dolgozik, de nélküle valószínűleg ihatatlan volna. Amikor egy-egy pillanatra mégis előcsillan, akkor meglepő ízeket produkál, már-már barnasörösen túlpörkölt aromákat – egy ilyen színű sörtől az ember nem várna ilyen ízt.
Mindazonáltal harmonikus kompozíció és brutál ereje van: 9,2 % - érződik is rajta, pláne, ahogy melegszik, és az utolsó kortyok már valami különös likőrre emlékeztetnek.



Mikkeller Single Hop Tomahawk IPA


A Mikkeller az egyik legizgalmasabb fiatal európai főzde, Mikkel Borg Bjergsø és Kristian Klarup Keller alapította 2006-ban, pár évnyi házi sörfőzési tapasztalat után. A sörfőzde még egy éves sem volt, amikor kikiáltották Dánia legjobb sörfőzdéjének, és ma már egyértelmű, hogy a világviszonylatban is a legjobbak közé tartozik. Az egyikük, Keller időközben elvállalt egy szerkesztői állást egy zenei újságban, ezért többé nem főz, de Mikkel folytatja ünnepelt sörfőzői tevékenységét.  Miközben valóságos sörfőzdéjük nincs is. Akárcsak a de Struise, Mikkel is „gipsy-brewer”, amit hiba volna cigány-sörfőzőnek fordítani, mert ez angolul csak annyit jelent vándor-sörfőző. Fizikailag is létező sörfőzdékkel kollaborál, és dolgozott pl. a BrewDognál is, a De Molennél is, meg Amerikában és Norvégiában is sokat. Ennek megfelelően iszonyú sokféle sört főz, vagy kétszáz van már a rovásán, és ami még durvább, hogy a ratebeer szerint alig van köztük olyan, ami 90-nél kevesebb pontot kapott a nép hangjától, ami enyhén szólva döbbenetes népszerűséget jelent.

A Tomahawk Single Hop India Pale annyit jelent, hogy egyféle komlót használtak hozzá – ami ugye egy IPA-nál már mutatvány. Klasszikus mély, világító narancssárga IPA—szín, eggyel világosabb, mint a Hardcore IPA-é. Sűrű, tömött piszkosfehér habbal érkezik, ami hamar apadásnak indul, de végig megmarad egy pár milliméteres takaró, ami személyes ízlésem szerint a jó IPA előfeltétele.
Illata a szokásos szavakba önthetetlen tömény költészet.
Az íze viszont valóságos tanulmány. A határozott koncepciónak megfelelően egyetlen fajta – Tomahawk típusú – komlóból hozta ki a legtöbbet a mester, úgy, hogy szépen bemutatta a komló ízváltozásának három stációját:

1.    a könnyed malátás, habos édességről magasba reppenő citrusos könnyed vicc,

2.    a kiteljesedés melyben megmutatja igazi grépfrútos agresszív narancssárga testét,

3.    majd a zuhanás a keserűségbe, mely hirtelen jön, alig lehet rá felkészülni, szinte félelmetes, végül földbe fúródik és olyan keserű lesz, mint a föld egy kilométerrel a talajszint alatt

Ez is egy nagyon keserű sör – csak 18 éven felülieknek – könyörtelen és szép, de szerencsére hiányzik belőle az a giccs-gyanús dallamos-metál irányzat, ami a BrewDog Hardcore IPA-ját uralja, és 6,9 %-os alkoholtartalmával nem is rúg akkorát, mint az. A kompozíció íve egy pillanatra sem törik meg, feszes és tüzes: egyszerűen tökéletes, merész és elegáns: minden ott van benne, amit a komlóról tudni kell. A kétszemélyes IPA-viadal egyértelmű győztese.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://folyekonykenyer.blog.hu/api/trackback/id/tr282405083

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2010.10.28. 13:10:59

az első remek kép
Hát nem volt otthon egy Tomahawk?

Dzsala elnök 2010.10.28. 13:42:57

az IPA-fai papnak fapipája van...

TonyCaviar 2010.10.28. 13:46:51

@Pável: basszus, eszembe sem jutott, pedig akadt volna...

Barman's Choice · http://scotchwhiskyblog.wordpress.com 2010.10.28. 13:49:46

Nagyon jó!!
Pont ma olvastam,hogy most épp egy 300 éves törvényi tradiciót,egy szabványi előirást akar "megbuktatni" a Brewdog.A pintes pohér és a half pintes közé,illetve a pint helyett 2/3-os csapolást,poharat akarnának.
Az érveik,hogy a magasabb alkoholfok és kevesebb mennyiség segit a felelősségteljes alkoholfgyasztás elfogadásában,elegánsabb és minőségibb ivást biztosít,több fér az emberbe,ergo többet,többfélét is ihat egy este egy ember,kezelhetőbb a núi fogyasztóknak is méret és elegancia tekintetében,a magasabb abv-s craft beer népszerűsitése,stb.
Ellenérvként azt hozzák fel ellenük,hogy ez megint csak egy marketing,illetve hogy ugyanazért a pénzért kevesebb sört akarnak eladni,meg a most nyilott pubjuk promotálják csak,stb.

Mindenesetre a kampény a szokásos brewdogos:)))Egy vörös tarajos törpe punk egyedül egy táblával demonstrál Londonban a Westminsternél:)

Ogreface 2010.10.28. 14:03:46

Nálam meg a Hardcore győzött, méghozzá az első menetben és kiütéssel. :)

Ez a poharas téma nálam a pálinka fesztiválon csapta ki a biztosítékot a 1,4 centes kóstoló mennyiséggel,/ ki a lógóm számolta ezt ki? / mindezt zömmel 500 forintért.

armando_otchoa · http://www.csakajosor.hu 2010.10.28. 14:40:38

hááát, a két sör két külön műfaj, hát persze, hogy a hradcore az egy csapkodósabb, dühösebb duplaIPA. Viszont az biztos, hogy a Tomahawk egy igazi, minden IPA-nak példaként állítható vívmány!

armando_otchoa · http://www.csakajosor.hu 2010.10.28. 14:42:32

viszont ez a poharas dolog nem hülyeség. Pont a Mikkeller-nél, Koppenhágában volt ilyen a rendszer. Ott a Nogne O Red Horizon söréből(16%...)egy 0,25 dl-es csapolás volt ugyanannyi, mint mondjuk egy 0,4 dl-es a Mikkeller Brett-ből. Ez utóbbi egy 8%-os mókacsomag

pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2011.01.08. 00:25:23

ma sikerült megkóstolnom. Pont olyan volt, mint a nagykönyvben, muskotályos, enyhén szúrós citrusos illat, édes citrusosság a nyelvem hegyén aztán lenyűgöző keserűség száguld végig az ínyemen. Mintha ráharaptam volna egy grapefruit-magra. Remek, sőt...
süti beállítások módosítása