Ha arra panaszkodom, mennyire kell vigyázni a sörös recepteknél a komló keserűségére, azt hallom, hogy miért nem búzasörrel főzök? És tényleg, miért is nem?
Fogok egy szép nagy csirkemellet és beáztatom egy éjszakára fél liter búzasörbe (közelebbről meg nem nevezett fajtájú, dobozos, olcsó). Másnap délelőtt megtisztítok 5 fehérrépát, egy fél zellert egy fej hagymát, 5 fokhagymát, nagy darabokra vágom és belehajigálom az Európa tálba, ami a régi jó eltörött Római tál helyét vette át a konyhámban.
Aztán ráteszem a nedves húst, arra kb. 5 dkg szalonnát vágok, majd utánaöntöm a búzasört. Az egészre borsot, koriandert török és beteszem a sütőbe, és rákapcsolom a meleget (nem előmelegített sütőbe teszem) Kb. két órát fő közepesen erős lángon amíg a szalonna és a csirke héja ropogós piros nem lesz.
Amikor kész van, kiemelem a csirkét, kiszedem mellőle az egyben maradt nagyobb gyökereket és félreteszem egy tányérra. a maradék levet egy kis lábosban botmixerrel krémesre turmixolom, a végén hozzáteszek egy diónyi vajat, hogy beleolvadjon.
Friss korianderlevéllel tálalom, köretnek mehet krumpli, rizs, bulgur, kuszkusz, bármi. A krémes gyökérszószt csorgassuk a gyökérdarabokra és a húsra. Finom recept, de lehetne eggyel pikánsabb, súlyosabb – egészen addig amíg hagyja érvényesülni a korianderlevelet.
Hozzávalók:
1 nagy csirkemell
fél liter búzasör
koriander (golyó, levél)
bors (szecsuáni, fekete)
4-5 fehérrépa (gyökér)
1 fej vörös/lila hagyma
5 fej fokhagyma
1 fél zeller
szalonna
só