Ez a poszt most a régi szép időket idézi, amikor csupa olyasmit kóstoltam, amit az olvasóim jó eséllyel soha nem fognak kóstolni, így tulajdonképpen a lebukás veszélye nélkül engedhettem szabadjára a fantáziámat – mellyel persze soha nem léptem át a kamuzás erkölcsi villanypásztorát.
A most következő tételt megint nem fogják kóstolni, mert összesen 12 darab maradt belőle, azaz most már annyi se. Az Élesztő irodájának karneváli káoszában, valahol a „Punks not de” felirat alatt egy jelöletlen kartondobozban találtunk 12 db cimkézetlen üveget. Mégis azonnal tudtuk mi lesz az: Black Mamma méghozzá az utolsó Guris főzet kb 2015ből. Nagyszerű főzet volt, de a szavatossági ideje évekkel ezelőtt lejárt, ezért visszafogott reményekkel álltunk neki a kóstolásnak.
Kinyitva kellemes gyümölcsös-kakaós kávéillata, kitöltve kövér zsíros kapuccsinószín hab. A korty eleje szinte ízetlen talán egy kis fajtaidegen szénsavasság, aztán a habbal szétárad egy könnyű gyümölcsös fanyarság, kellemes és egy cseppet sem romlott.
A végére, mint akit hosszú álomból ébresztettek, nyújtózkodva előlép a száraz és selymes fekete test. Tökéletes szájban olvadó feketecsoki. Nem friss és nem harsány, minden nagyon elegáns benne, semmi sem tolakodó vagy egyértelmű. Különféle sötét gyümölcsös szépségek villannak fel, köztük kis kenyeres élesztős átvezetések. Komplex és nyugodt ízvilág, angolos elegancia – ez valóban az angol kocsmák könnyű fekete söre!
Misztikus állatfaj a sör – simán kibírhat éveket is egy közepesen előnyös helyen tárolva, de akár három hét alatt is széteshet hűtőben tárolva. Ha nagy az alkohol, sok a komló, akkor esélyesebb, hogy eláll, de a Black Mamma mindössze 6%-os és a komlózása mondhatni konzervatív. Az, hogy az 5 éves Black Mammának némi természetes öregedésen (és szénsavasodáson) kívül semmi baja nem volt, az annál is meglepőbb, hogy a jászapáti Guri kézi palackozóval palackozta, ami messze nem a leghatékonyabb csomagolási módszer. És mégis működik! Kösz Guri, szép volt!