A gasztronómia és a sör határterületére érkezvén erősen elnéptelenedik az érdeklődők tábora. Jobbra egy nagy csoport német csülköt eszik bőséges sörkísérettel, mellettem egy amerikai egy sörös dobozt töm egy csirkébe, de most találtam egy komoly kísérletezőt, akit nem nyűgöznek az előítéletek, és attól sem fél, hogy bornak nézik a sörét.

Ferran Adriànak a katalán dekonstruktivista chefnek, a molekuláris konyha egyik megteremtőjének, a retekhab feltalálójának egyetlen célja volt az általa kifejlesztett sörrel: jól passzoljon az ételeihez. A modern konyhaművészet csúcsán ugyanis az a divat, hogy nagyon apró, nagyon különleges ízű fogásokat raknak a vendég elé hosszú sorban, olyan táncos művészi ambíciókkal, hogy a sommelier lassan képtelen követni a menüsort a mindig az adott fogáshoz megfelelő borral. Adriá fehérbornak álcázott söre, az Estrella Damm Inedit – borosüvegbe palackozzák és borospohárból kell inni – sok különféle fogás ízvilágához megy jól. „Finom buborékaival jól kezeli az édes és savanyú ízeket is. Az ízek szimfóniája minden ételben másképp zeng, de lehet köztük egy szál, ami összefűzi őket, így nem kell feltétlenül italt váltani minden egyes fogásnál. Íze összetett és könnyen vált alakot, jól alkalmazkodik.”
Ok, szívesen elhiszem, ha megkóstoltam. Igyekszem hamar beszerezni egy üveggel. Nem ismeri valaki ezt az Adriát?