Macsó dolognak tartják sokan a sört pedig a legkevésbé sem az. Nem csak a nagy gyárak, a kicsiben utazó sörfőzők is imádják a nőket, mint közönséget. A feltételezett nő, mint módosult ízlelőbimókkal rendelkező társadalmi csoport (bővebben lásd: Dívány>>>), nem szereti a keserűt, csak az édeset, ezért a sörfőzők, amikor rájuk gondolnak, cukorhoz nyúlnak. A Stari pénteken bemutatkozó ír vöröse - amit évekkel ezelőtt rendszeresen főztek Tapolcán, aztán abbahagyták – másképpen veszi célba a különös ízlésű fogyasztói csoportot: a sörfőző egyszerűen nem erjesztette végig a sört, mint régen, hanem megállította és palackozta, hordózta, aminek eredményeképpen intenzíven jelen van benne az eredeti sörlé szirupos íze.
Már a színe is nagyon fura. Meleg vörösesbarna mézszín. A habja dús, zsíros, ragacsos és sárgás. Az illata megkapó – az erjesztetlen sörlé primér malátaillata meg még valami szirupos gyümölcsösség keveredik benne.
Az íze még meglepőbb – az is az erjesztetlen sörlé íze - ilyen sört még életemben nem ittam: medvecukros, szirupos, fűszeres, mint valami keleti csemege. Az erjesztetlen komlózott sörlé amúgy a világ egyik legfinomabb titkos csodaszere, emiatt nem betegszenek meg soha a sörgyári munkások, messze nem egy rossz íz, de egy kész sörben ezt viszontlátni elég meglepő. Közben 6%-os alkoholtartalmú, amit egyáltalán nem érzek. Lányok, pénteken mondjátok már meg, hogy ízlik-e nektek az ilyesmi vagy sem.
Főzdefeszt tripla sörpremier a Mikszáth Kálmán téren >>>