Évente kb. 6-7 diák végez a Corvinus egyetem sörfőző szakán. A nagy részük logikus karrierlépésként elmegy gyakorlatra valamelyik nagy magyar sörgyárhoz, majd igyekszik oda fel is vetetni magát. De van egy pár nyughatatlan, akiket nem csak a megélhetés érdekel, hanem maga a sör is, és szeretnének közel kerülni a vele járó misztikumhoz, logisztikához, kémiához, technológiához, gürcöléshez – ezt pedig leginkább egy kis főzdében lehet – mondta Varga Áron, végzős sörfőző, aki a külső-londoni Brentwood Brewing Company-hez kérte magát gyakorlatra, és mivel végül hazajött, hozott FK-nak egy mintapéldányt a Brentwood sörei közül.
A Brentwoodot 2006-ban alapította a két tulajdonos, akkoriban, amikor Angliában és főleg Londonban hosszú idő után elkezdtek szaporodni a sörfőzde-alapítások. Szortimentjében és megjelenésében egy jól megfontolt átmenetet képez a lokális angol tradícionális ízlés és a nemzetközi sörforradalom játékos tiszteletlensége közt.
Angliában sosem volt Reinheitsgebot, így talán nem olyan merész, de mégis egyértelműen innovatív lépés juharszirupot tenni a sörbe. A narancs azonban más – a brit birodalom jólétének egyik jelképe, a narancslekvár, az angol reggeli csúcsa, olyasmi, mint a tea, ami szintén nem angol termék, mégis kvintesszenciálisan angol dolog. Vannak is szép számban nagyszerű narancslekvár-ízű sörök Angliában: az amúgy fogyasztásra nemigen alkalmas sevillai keserű narancs szépen passzol a pörköltmalátás, komlós keserűségek világába.
A Chockwork Orange eléggé egyértelműen utal az Anthony Burgess utópisztikus regényéből készült Kubrick-filmre, de a szóvicc nem vett le a lábamról, se a viszonylag ötlettelenül odavágott filmkocka – megvannak a hátrányai annak, ha a sörfőző ennyire koncentrál a lokális ízlésre.
A sör színe kitöltve sötét vöröses barna, de nem teljesen átlátszatlan. Kevés sárgás habja hamar elmúlik, de sosem teljesen. Az illata ismerős: tipikus stuotos pörkölt maláta illata. Kortyra is hozza egy visszafogott, elegáns stout finom pörköltségét, de azonnal feltűnik egy kifejezetten erős gyümölcsösség, ami a végén már porteres savanyúságba is fordul.
Varga Áron beszámolójából tudom, hogy fél narancsokat tesznek bele kifacsarva. Már úgy értem, hogy kifacsarás után – a leve nem megy bele, csak a héja és a fehér kötőszövet. Főleg ez utóbbi érződik a sörben.
Melegen kiad egy szép összhangot, olyan, mint egy különleges savanyúságú porter, amin határozottan érződik a narancs kötőszövetének keserűsége, de szinte semmi a narancshéj illóolajos huncutságaiból. A kötőszövet keserű hozzáadódik a komlóhoz, így a végén nagyon keserű lesz, és eléggé újszerű. Meg is lepődök mire elfogy az üveg tartalma, jöhetne a következő egy sokkal felkészültebb kóstolás lebonyolításához. Kösz, Áron.