Barack Obama a békéltetés új formáját honosította meg Amerikában. Régen a kibékülő felek elszívták a békepipát közösen, most az országos botrányt kavaró ügyben egy asztalnál kellett sörözniük. De vajon mit is ittak? Obama-sör-körkép.
A posztmodern populizmus újabb legendáit írja Obama, a legnagyobb fekete amerikai elnök. Akár egy bölcs reneszánsz despota, udvarába hívta perlekedő alattvalóit, hogy igazságot tegyen köztük. 
Történt egyszer, hogy Henry Louis Gates Jr., neves színes bőrű egyetemi tanár külföldi útjáról hazatérvén nem tudott bejutni a házába, mert a bejárati ajtaja beragadt. Az őt a házáig szállító taxist kérte fel, hogy segítsen, és ketten nekiláttak egy feszítővassal betörni az ajtót. A jóindulatú és mindig figyelmes szomszéd hölgy ezt látva rögvest kihívta a rendőrséget, amely Crowley hadnagy képében kisvártatva meg is jelent a helyszínen, és az időközben már a lakatosnak telefonáló Gatest felszólította, hogy igazolja magát. A máskülönben angyali természetű doktort vélhetőleg felbőszítették a hazatérése körüli bosszúságok, ezért képtelen volt helyén kezelni a felszólítást, és üvöltve kergette ki a szerencsétlen fakabátot a házából, sőt mi több azzal is megvádolta, hogy mint a legtöbb zsaru, ő is gyűlöli a feketéket, és csakis a bőrszíne miatt piszkoskodik vele ezen az amúgy is nehéz napon.
Crowley hadnagyot – aki természetesen a kaukázusi embertípushoz tartozik - azonban érzékenyen érintette a rasszizmus vádja, és feljelentést tett az ingerlékeny tanár ellen. A vádat később ejtették, de az amerikai nagyközönség rávetette magát a témára, és élvezettel rágózott a „rasszista-e az amerikai rendőrség?” témán. Barack, a jó király úgy érezte, tennie kell valamit, hogy megnyugtassa népe háborgó kedélyét, és a palotája kertjébe hívatta a vitatkozó feleket, hogy innának meg egy jó pofa sört vele és drága alelnökével. És persze elhívta a tévétársaságok kameráit is, különben az egésznek nem lett volna semmi értelme. A jelenet tökéletesen sikerült, az álláspontok közeledtek, a hülyék felháborodtak, a jó király tekintélye tovább nőtt. És, mivel a jó király nemcsak tökéletes, de emberi is, és mindig bakizik, amivel szerethetővé teszi karakterét, ezúttal a sör-ínyencek röhögték ki. A gondos pr-tervezésnek lehet betudni, hogy az alelnök a 
helyes irányt népszerűsítendő alkoholmentes Bucklert kért. De Obama egy ország nevében kívánt azon a szent helyen sörözni, ezért olyasmit választott, amit szerinte az egyszerű amerikaiak isznak: Bud Light-ot ivott, amivel csak annyi a baj, hogy minden beszámoló szerint teljesen ízetlen, sápadtan édeskés, komlót csak nyomokban tartalmaz, rizsből viszont annál többet. (A professzor Sam Adams Lightot ivott, egy intelligens északi sört, a rendőr pedig egy belga típusú Blue Moon-t, ami kicsit gyerekes választásnak tűnik, de nemigen ismerjük ezt a sört) Obamának ezúttal nyilván fontosabb volt, mi van ráírva a dobozra, mint az, hogy mit tartalmaz. Ilyen a sördiplomácia. (Halkan jegyzem meg, gondoskodhatott volna róla, hogy ilyen célokra Bud Light-os üvegbe csapoljanak neki valami szűretlent a kedvenc házi sörfőzdéjéből, majd kiszivárogtathatta volna, és akkor a sörínyencek sem fanyalogtak volna.
Megkóstolhatta volna például a róla elnevezett Hop Obama sört, amit brooklyni sörfőzőmesterek készítettek, még a felemelő kampányidőszakban. A Sixpoint Craft Ales nem akármilyen gógyis sörfőzde, csupa érdekes dolgot csinálnak. A Hop Obama koncepciója Obama egyesítő szellemiségére épít: ötféle európai kristály-malátát, és háromféle észak-csendes óceáni komlót tartalmaz, az erjesztés skót baktériummal történt, és a cél, hogy egyesítse a világ minden tájáról származó alapanyagokat egy posztmodern globális sörízben, ami szerintük jó. Persze, ha elszalasztotta az alkalmat, akkor már nemigen lesz módja bepótolni, ugyanis a Hop Obama gyártását azóta betiltották, az elnök képmásának illetéktelen használata miatt. 
Nem fogják azonban betiltania kenyai Obama sört, egyrészt, mert odáig nem ér el az amerikai vám és pénzügyőrség keze, másrészt mert nincs is rajta Obama arcképe. A kenyai Senator Keg Lager sört a kenyaiak spontán kezdték el Obama-sörnek nevezni, leginkább azért, mert szeretik, és ebben hasonlít a nagy népszerűségnek örvendő, Kenyából elszármazott amerikai főnökre.
Az East African Breweries cég rövid piackutatás után arra lett figyelmes, hogy a kenyai nép képtelen megfizetni a 2-3 dolláros mainstream nemzetközi üveges söröket, és nagyrészt átállt a házi szeszre, ami sokkal olcsóbb, nagyon erős, viszont gyakran több benne a mérgező vegyi aanyag, mint bármi más, ezért úgy is hívják, „Kill me quick”, és évente százával küldi a kenyaiakat a másvilágra. Ezért úgy döntöttek, hogy készítenek egy versenyképes árú sört, ami ha nem is feltétlenül jó, de legalább nem mérgező. A gazdaságosság végett üveges kiszerelése nincs is, csak aluminiumhordó, és a kenyaiak szerint teljesen jó – a sörfogyasztás nő, a mérgezéses esetek száma csökken.
