Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

A komlótermesztés fellegvára hagyományosan Csehország és Németország, és az utóbbi méreténél fogva a világon is az elsők között áll már évszázadok óta. Ám, míg Spanyolországban és Franciaországban lassan de biztosan növekszik a komlóval beültetett terület nagysága, Németországban lassan, de biztosan csökken.
Magyarországon a 80-as években 500-550 hektár földön termeltek komlót, amit aztán a kilencvenes években szinte az utolsó tőig kivágtak. Köszönjük néked rendszerváltás. A kilencvenes évek végén lassan újra ültettek komlót, és az ezredfordulón már 36 hektáron nőtt komló, és a terület nagysága lassan, de biztosan növekedett.

Mégis hatalmas nehézségekbe ütközik, aki ma kisüzemi, de professzionális komlótermesztésbe szeretne vágni. Mert ugyan komlót úgy is lehet találni, hogy az ember nyitva tartja a szemét a gazos folyópartokon, de felelősségteljes termelő ilyesmit nem ültet el a kertjében, mert ki tudja, milyen növény lesz belőle, aztán meg ki tudja, milyen termést hoz, és az, hogyan megy a sörébe. A komlónak ugyanis számtalan vad és nemesített fajtája létezik, van, amit nagy hozamra nemesítettek, van, amit korai érésre, vagy épp későbbire, de igazi „nemes komlónak” csak négy konkrét, eredetvédett fajtát neveznek. Ezeknek jellemzőjük, hogy nem nagyon keserűek - kevés bennük az alfa- és a bétasav - , de nagyon aromásak – ezért sokat lehet belőlük használni, így lesznek a cseh sörök mégis jó keserűek.
A leghíresebb a cseh Saazer komló (Saazban nemesítették: ma Zatec, Csehország – Pilsner Urquell, Bernard). A többi német: Hallertau, Spalt és Tettnang. Mások viszont az angol komlóra esküsznek, a Fuggle-ra, és az East Kent Goldingsra.
Nem mintha itthon túl nagy választási lehetőségünk volna: egyetlen magyar kertészetben sem lehet kapni egyik fajta komlót sem. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy a komló nem terjedt el a magyar házikertekben sem, és így senki nem keresi a boltban.
Egy valódi elszánt leendő biosörfőző komlóvadászt azonban az efféle apróságok nem tántoríthatják el. Sikerült kiderítenem, hogy Magyarországon egyedül Újszilváson termesztenek komlót ipari mennyiségben. Itt több, mint 40 hektáron nevel komlót a Hungarohop Kft., az első szlovén-magyar komlótermesztő és forgalmazó. Ez akkora kuriózum, hogy Újszilváson van is pálinka- és komlófesztivál.
Mindenesetre azt a tanácsot kaptam, hogy náluk volna érdemes próbálkozni, hátha eladnak egy pár zsenge tövet a 40 hektárnyi komlójukból. Telefonon lapzártáig nem értem el őket, de jövő héten találkozni fogok valakivel, aki rendszeresen vásárol tőlük kész komlót a sörfőzdéjébe, és tőle további információkat remélek.

Végül jöjjön egy viszonylag pontos útmutató a konkrét termesztéshez, a Terebess lexikonból:

Termesztése. Mint évelő igen sokáig, 20-30 évig marad egy helyen, ezért főnövényként telepítjük. Előnövényeként legalkalmasabbak a pillangósok. Köztese: kezdeti fejlődésekor 1-2 évig korai és félárnyékot eltűrő zöldségfélékkel hasznosíthatjuk szabad térségét. Telepítése: gondos talaj-előkészítést, dugványtelepítést, támberendezés-felállítást igényel. Talaját a telepítés előtt 4-5 hónappal 40-60 cm mélyen forgassuk meg. A trágyát (6-7 kg szerves trágya, 50-70 g vegyes műtrágya) 20-25 cm-re dolgozzuk be. Támasza: 7-8 m hosszú akácoszlopokat 7-9 m-re, 0,8-1 m mélyen leásunk. Lágyvas huzallal (vezérdróttal) az oszlopokat a tetejükön feszesre összekötjük. Erre aggatjuk majd fel a vezetődrótot a komló felfutó hajtásainak támaszául. Dugványozása: 10-14 cm hosszú, 1,5-2 cm vastag, 2-4 rügykörös, lehetőleg gyökeres, egyéves dugvány a megfelelő. Ültetése: a dugványokat kora tavasszal vagy ősszel, novemberben a kifeszített vezérdrót (sor) alá 100-130 cm-es tőtávolságra 30 x 30 x 30 cm-es gödörbe ültetjük. Rügyekkel felfelé állítjuk úgy, hogy felső végük 12-15 cm mélyen legyen a talajfelszíntől. Nyirkos földet nyomunk hozzá, és 5 cm vastag talajréteggel takarjuk be. Tehát 8-10 cm mély tányért képezünk tövenként. Ápolása: a tőkét (második évtől) kapával kitakarjuk úgy, hogy 5 cm-re kiálljon a talajból. Kora tavasszal vagy ősszel (október-november) a hajtásokat megmetsszük. Eltávolítjuk az előző évi szárrészt (a koronarügyeket meghagyjuk). Bujább fejlődésű szárat teljes egészében (a koronarügyekkel) eltávolítjuk (sima metszés). Legyengült fiatal vagy idős tőkén 1-3 rügykört hagyunk meg (rövid, hosszúcsapos metszés). Eltávolítjuk a tarackszerű szárrészeket és a beteg tőkéket is. Metszés után a tőkéket 5 cm vastag talajjal betakarjuk. Felvezetése: a metszés befejeztével felaggatjuk az 1 mm vastag cinezett vezetődrótokat. A növény felvezetését a 60-70 cm-es hajtásméret elérésekor kezdjük. Három jól fejlett hajtást az óramutató járásával megegyező irányban a drót köré csavarunk. Minden tőkéről - lehetőleg két drótra - 2-2 hajtást vezetünk fel V alakban. A továbbiakban szükség szerinti talajlazítást, gyomirtást végzünk. Amikor a komló főhajtásai elérték a vezetődrót teljes hosszát, célszerű az alsó oldalhajtásokat 1-1,5 m magasságig eltávolítani, mert ezeken toboz úgysem képződik. Öntözése: általában szárazon termesztjük. Szedése: technikai zöldérett állapotban szedjük. Ekkor a tobozok zártak, zöldessárgák, összenyomva recsegő, zizegő hangot adnak, és sajátos lupulinillatúak. Kézzel (ollóval) 2 cm-es kocsánnyal szedjük. Szedés után azonnal szárítjuk, 11-12% víztartalomig, csak így tartható el. Nylonzsákokban, zárt edényben tartsuk. A komló leveleinek megsárgulása után szárait 50-60 cm magasan levágjuk. A sorok közét felássuk.
Feldolgozása, hasznosítása. Magas oszlopsorra, gúlás, négyzetes kiképzésű támaszberendezésekre, ennek híján alacsonyabban, pl. kerítésre futtatva is jól mutat. Félmagasan, utak szegélyezésére, térségek elválasztására és lugasok kiképzésére alkalmas.
Mindenekelőtt sörkészítésre használják. A metszéskor szedett „komlóspárga" a tőke talajbeli zsenge hajtása viszont kitűnő csemege. A kovászos komló (párkorpa) pedig házikenyerek sütésére rendkívül alkalmas. Drogja, teája idegnyugtató és altató hatású. Máj- és epebetegségek, emésztési zavarok ellenszere. Hajtásait, levélzetét, leszüretelt indáját zölden és besilózva háziállatokkal etethetjük. Hulladékából, szárából, leveléből komposzt készíthető.

 

Címkék: komló termesztés

A bejegyzés trackback címe:

https://folyekonykenyer.blog.hu/api/trackback/id/tr181435841

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

CSÉ 2009.10.09. 23:27:20

Én a komlós csokikat imádom. Németben lehet kapni egy csomófajta komlósat, de Mo.-on még nem láttam. Biztos csokis sutikben is jó.
Ja, de azért tényleg a sörben az igazi.

hajdul (törölt) · http://hajdulaszlo.wordpress.com/ 2009.11.17. 16:40:02

Tamásiban voltam évekkel ezelőtt komlószüreten. Egy jó nagy sövénnyíró ollóval kellett a drótot alul elvágni. Egy hétig csak oldalazva tudtam járni.

nadiposzata 2010.07.16. 12:32:16

Én úgy tudom Mágocs környékén is volt komló, de még csicsóka is. :)
süti beállítások módosítása