Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

In Memoriam

2009.11.11. 09:15 - TonyCaviar



Én is ismerek olyan embereket, akik húszas éveikben megállnak a fejlődésben, és azután már csak ugyanazt a zenét hallgatják, ugyanazt a kaját eszik, ugyanolyan vicceket mesélnek, és ugyanazokba a krimókba járnak. A nagynevű Crazy Café tele van ilyenekkel.

A célpontot alig találom meg, hol van már a több tucatnyi sörcégér az első emeleti díszpárkányról! A földszintet most valami üres szusibár foglalja el, előtte tucatnyi dohányzó feketekötényes szusipecérrel, egy pillanatra azt hiszem, a legendás Crazy Café teljesen megszűnhetett, mert találok ugyan egy pincelejárót a szusibár mellett, de arra az van kiírva, hogy Dzsungel Étterem – gondolom ott én lennék a főfogás – de azért lemegyek, és bingó, egy kapus jobbra mutat, és valóban: ott nyílik a legendás Crazy Café – vagyis egy tágas, boltozatos pince, ami a régi Crazy Cafénak talán a pincehelyisége lehetett.
A berendezés minden bizonnyal a régi, ugyanis tökéletesen hozza a 80-as évek pub-ideáljait – olyan, mint valami fregatt fedélköze - talán egy csipetnyi amerikai tini-életérzéssel vegyítve, amit az is erősít, hogy, amint helyet foglalok, a körberohangáló hölgy kérdés nélkül egy extra méretű popcornt helyez elém, amit rendes körülmények közt sértőnek találnék – minek néz ez engem? Nyilván amerikai tininek, pedig nincs olyan sötét. Mindegy, azért jóízűen elropogtatom a nagy részét.
Körben 8 flatscreen ontja magából a televíziós hangulatot, itt tigrisek játszadoznak, amott bokszolók fröcsögtetik a nyálukat zihálva, és az egész alá olyan kommersz zene szól, olyan hangosan, hogy arra most nem is kezdenék jelzőket keresni. De most őszintén: hogy lehet úgy sörözni, hogy közben rekkenésig tolt decibellel ordítja valami paraszt a füledbe, hogy „darabokra törted a szívem”, meg más efféle banalitásokat.
Nyilván gyakorlat kérdése az egész. A közönség láthatólag jól érzi magát: rosszul öltözött nők, széles, pattanásos, de csalogatón szabadon hagyott hátak, kövér combokon feszülő farmerek, csíkos pólós becsületes, rövid hajú fiúk, mind üvöltve beszélgetnek, sőt van, aki a slágereket fennhangon kiabálva énekli, egy poszter vasárnapra karaokit hirdet.
A sörlap viszont masszív. Egy baj van vele: ABC-sorrendben sorolja a söröket, így egy kicsit áttekinthetetlen, de ez van. Egyetlen érdekes csapolt dolgot találok a Dreherek mellett: Leffe Blondot. Sajnos pont nincs. Akkor legyen egy búza: Löwenweissét kérek, és nem is bánom meg. A Löwenweissém Edelweisses pohárban érkezik, de a pincérlány megnyugtat, csak a pohár nem stimmel.



A Löwenweissének csodálatosan simogató, citrusos, tejszínes íze van. A citrus a lime felé hajlik, de véletlenül sem csípős, hanem selymes, üdítő, valóban nagyszerű, mondjuk nem annyira emlékeztet sörre, de ha üdítőnek adnák, akkor messze lekörözne mindent abban a ligában. Szénsavja szinte semmi, de még ez is előnyére válik.
Az üvegesek közt csak lassan igazodok ki, de az biztos, hogy az ország egyik leggazdagabb kínálatával állok szembe. Egyet találok, ami teljesen ismeretlenül cseng: egy Welscotch nevű 6,2 alkoholfokos sör, ami állítólag francia whiskey-malátából készül. Sajnos, mint hamar kiderül, az pont nincsen. Van egy másik érdekes: Core, osztrák tökmagos sör, amiről szintén kiderül, hogy nincsen. Mondjuk így könnyű gazdag sörlapot összeállítani. Már beérném egy Cuvée des Trolls-al, amit legalább ismerek, de az sincs, végül a pincérlány ajánlja a tequila-ízű Desperadost, amit szintén nem ismerek, ezért elfogadom.
A Desperados nyakába szagolva bizseregni kezdek, a szaga sokat ígér, a legvagányabb, ütős riboflavinok táncolnak az orrom előtt, azaz valódi, égett kendermolekulákat érzek, de a nyelves érzékelés kijózanít, elsőre nagyon citromos, de aztán beüt a cukor, és rádöbbenek, hogy ez nem sör, ez egy sörtartalmú breezer, vagy mondjuk party-sör, bár inkább csak lime-tequila koktél, nincs szörnyű íze – olyan, mint egy Radler, csak jó erős. Köszi szépen.


 

A bejegyzés trackback címe:

https://folyekonykenyer.blog.hu/api/trackback/id/tr611503908

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Crazy Café és Dzsungel étterem 2010.12.14. 15:32:47

Helyszín: 1065 Bp., Jókai u. 30. Látogatás: 2010. szeptember 2. 17:10-18:50 > Mintha egy vaddisznót Buksinak neveznének. Adatlap Elérhetőség: +36 1 302 4003 Web: http://crazycafe.hu...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Frunkp 2009.11.11. 12:09:56

Én legutóbb 4 éve voltam ott, 5 percet egy korsó csapolt guinnes-t kértem, de amit kaptam, azt nem lehet sörnek nevezni. Ízre azt tippelném,hogy a csap,és a hordó között vagy 10 méternyi a vezeték,és elöttem utoljára 1 hónapja kértek belőle,azóta a csőben poshadt. Első korty után visszavittem,elfogadták a reklamációm,ajánlottak mást helyette hasonló árban, de inkább leléptem.

BarneyStinson · http://www.autostat.hu/markatoertenetek/7-markatoertenetek/353-fiat 2009.11.11. 13:35:00

ritkaegy igénytelen hely... én is egyszer voltam ott, de az is sok volt. bár talán egyszer egy koraibb időpontban lehet, hogy benézek egy löwanweissere mert az jól hangzik.

AndOr01 2009.11.11. 13:39:38

Nekem nagyon bejön a hely. Sokszor voltam. Ha nem karaoke nap van, akkro nem üvöltenek e füledbe. Persze, ha nem tudsz olvasni ... :)
Ami kifejezetten tetszett mindig, hogy baromi csinosak a felszolgáló csajok. Így amíg a haverjaimra vártam addig is votl mit nézegetni. Egyébként sörözni karaoke közben is lehet szerintem. Csak beszélgetni nem nagyon.
Ha számodra ismeretlen italokat rendelsz, akkor szerintem nem a hely hibája, hogyha nem izlik. Persze lehet, hogy máshol nincs akkora választék, hogy ezeket is megkóstold, de akkor miért ezt a helyet kell fikázni?

TonyCaviar 2009.11.11. 14:08:02

Amikor én ott voltam, nem volt kareoki, az csak egy hirdetés volt, aznap nem vasárnap volt. A paraszt hangfelvételről énekelt, de a színvonal tényleg kb. kareokis volt. Az igazi kaerokit csípem, ha élőben énekelnek a valódi parasztok, azt sokkal jobban kedvelem, azon nagyszerűen lehet szórakozni.

Sörgerilla · http://sorgerilla.blog.hu 2009.11.12. 08:01:27

@TonyCaviar: Hali, van egy sörös blogom, sorgerilla.blog.hu, kitettem a linkedet. Ha gondolod, viszonozd. Cső, Sörgerilla

TonyCaviar 2009.11.12. 09:36:21

Bocs, azt hittem rég kint vagy...

ElnkÚr 2009.11.17. 17:58:10

@TonyCaviar: A tapasztalat honi kátyús útjait járva mondom régtől: olyan sörözőbe be ne menj, ahol műkörmös lánykák vonaglanak a pult mögött, s döng a gépzene.Igazi mérdében Kovács néni (már bocsánatot kérek a Kovácsoktól), vagy a Sanyi bácsi nyomja a slaggot, akik még Kopernikuszt is ismerték, de legalább ott az alteregojuk több Hrabal-könyvben.

Ogreface 2009.11.20. 23:15:30

Több mint tíz éve a "Dzsungel" része nagyon jó kis söröző volt több mint százféle üveges "patronnal" és olyan csapoltakkal mint Double Diamond,Plochinger búza /Nem biztos hogy szabályosan írom,azóta ez a márka már megszűnt.Pedig cefet finom volt és gyönyörű volt a pohara is!/,Diebels Alt,Wieselburger stb... Úgy emlékszem hogy 11 vagy 13 féle csapolt sör volt.Ebből aztán csináltak egy "trendi" éttermet a másik feléből meg egy zajközpontot rosszul csapolt,fáradt és általában langyos sörökkel.Meg régóta nem járunk oda...