Az Old Foghorn annyira csinos retró-cucc, és annyira sejteti, hogy valami ütős ital lesz benne, hogy nem sietem el a kinyitását. Megvárom azt a hosszú magányos téli estét, amikor biztos nem kell senkivel megosztanom.
A Vén Ködkürtöt San Franciscóban főzték egy bizonyos „barley wine” stílusban. Az árpabor kifejezést használják általában a sörre is, de esetünkben a barley wine egy régi angol nehéz ale, ami borhoz fogható ereje és borra emlékeztető íze miatt hívják árpabornak. Igazi karácsonyi sör, főképp az ünnepek alatt főzik, és sosem főznek belőle sokat. A barley wine extrém sűrű sör, mert, ha jól értem, máslás nélkül készül, ami azt jelenti, hogy a cefréhez nem keverik hozzá a törköly kimosásából származó hígabb cefrét, csakis a legsűrűbb malátaázalékot használják, és így háromszor annyi árpa kell hozzá, mint az átlagos sörökhöz – ez az árában is meglátszik.
A helyes kis 3,5 decis üvegcse vidáman várja a sorsát. Az illat az első meglepetés: züllött és érzéki, mandarinszirmokkal úszkáló kádvíz és selymes női comb. Borzongás. A kitöltés egyre többet sejtet. Nehezen hulló, olajos folyadék, meleg barna színe van, olyan, mint a szép cseresznyefapác, és nehezen habzik, a kis hab hamar múlik.
És aztán olyan íze van, hogy arról nehéz beszélni. Hihetetlenül komplex, végső soron tényleg borra emlékeztet. Elsőre alkoholosan édes, konyakos, és a buborékok távozásával egyre inkább borra emlékeztető íz, melyben a keserű komló csípős édesség formájában érkezik
Ez aztán egyszerre lesz csípős, keserű és édes, és valami különlegesen ragadós, mézes dolog, valami varázscukorkára emlékeztető ízhatást produkál, de ellenállhatatlanul finom, viszont nagyon harsány. Kortyolgatása intenzív érzéki örömöket okoz. Nagy sör. És igazi téli sör. A vége felé már olyan érzés, mintha a fele sherry volna vagy portói, vagy más jóféle lélekmelegítő.
Anchor Brewing Co. Azonban nem elégedett meg azzal, hogy főzzön egy tradicionálisan nehéz, erős és édes árpabort, ők igazi sör-dj-ként ehhez még hozzátették az utóbbi évek amerikai sörfőzésében oly divatos eljárást, a hideg komlózást, amitől az Old Foghornnak egészen súlyos, vakító komlóíze lett, olyan szinten, amit már nehéz befogadni – csak az teszi lehetővé, hogy közben édes is, mint egy nagy kandiscukor. Ehhez csak „cascade” típusú komlót használnak.
A szakirodalom saját ítéletemet visszhangozva azt állítja, hogy az árpabort úgy kell élvezni, mint a sherry-t, vagy a portóit – széles szájú – jól levegőző - pohárból. Egy téli ebéd vagy vacsora után, egyszerre segíti az emésztést és átmelegíti a lelket. Fogyasztás előtt ajánlott 10-15 percet szellőztetni, hogy kinyíljanak benne az ízek. Én meg azt mondom, ezt egyszer mindenkinek meg kellene kóstolnia!