A Wells and Young’s szortimentjének utolsó hazánkban is forgalmazott darabjához jutottam hozzá, a Young’s Luxury Double Chocolate Stouthoz, ehhez a jó kiállású, sokat ígérő „luxus” desszertsörhöz. Elvárásaim vegyesek, tekintve, hogy a Banana Bread Beer kifejezett csalódás volt, a Bombardier nem volt rossz, de az összesre jellemző volt egyfajta nagyüzemi, fémes íz. És ez lett a kivétel.

A legbutább marketing-trükknek tűnik, ha valamit azzal akarnak eladni, hogy csokis, de ha utánanézünk, hamar kiderül, hogy a chocolate stout egy bevett műfajt jelöl, egy sötét stoutot, ami úgynevezett csokoládémalátából készül, amit meg azért hívnak így, mert a magas hőmérsékletű pörkölés által csokoládészínt kap. Ez a fajta sör tehát csak metaforikusan kapcsolódik a csokihoz, a Young’s Double Chocolate Stout azonban a csokoládémalátán túl valóban tartalmaz némi csokoládét. Hogy hogyan teszik bele, azt sehogy sem sikerült kiderítenem. Gondolom ezt a részét nem szívesen árulják el – csak annyit lehet megtudni, hogy van benne csoki-eszencia és igazi fekete csoki is.
Amúgy csinos, mint a sorozat összes tagja, szép egyedi üvegben, mélynyomott betűkkel. Az illata finom: csoki – mily meglepő. Aztán kiöntöm, és a látvány hihetetlenül meggyőző: gyönyörű fekete, nehezen csurgó folyadék, olvasztott csoki, fekete arany. Ha az előzetes várakozások valamit is számítanak, akkor ez a sör már itt megnyerte a meccset.
Ízre először jóféle barna sörként mutatkozik be, aztán keskeny szénsavjáról, és a mélyben meghúzódó kis szúrós savanyúságról hamar megismerszik a stout – konkrétan egy kicsit a Guinnesshez is hasonlít. Aztán, amikor a bemutatkozáson túl vagyunk, akkor kezdődik csak a program – ami egészestés.
Egészen későn, a garatban, ahol a keserűséget érezzük, csak ott lepleződik le a csokoládé, és a komló mutatja be, ez egy nagyon rafinált játék, és nagyon el van találva. Mert ez nem egy édes csoki, hanem ez egy igen-igen száraz valódi szigorú feketecsoki, ami tényleg keserű. Miután összekapaszkodva eltűnik a torokban a komló és a feketecsoki egy pillanatra teljes ízcsend áll be a kóstoló szájában, majd a következő pillanatban a félreismerhetetlen, nemes és vad csokoládéíz utóízként szétárad a szájban, és teljesen átírja a következő kortyokat. Itt kérem játszanak a befogadói elvárásokkal, a torok fel van készülve a komlóra, helyette a csoki keserűségét kapja, aztán többé nem tud megszabadulni ettől az értelmezéstől és a legszárazabb savankás stout-ízben is a feketecsokit keresi, és ha keresi, akkor már meg is találja, egyszóval jól elszórakozik. Itt minden több szinten történik egyszerre, alig lehet belátni a nyüzsgő íz-szinteket. Nagyszerűen eltalált, izgalmas sör, le a kalappal.
Persze van is benne anyag rendesen: Pale Ale és Crystal maláta, csokoládémaláta, különleges cukorkeverék, Fuggle és Golding típusú komlók, valódi fekete csokoládé és csokoládéesszencia.