A nagykátai Bauer Sörfőzde Drakulájáról már többször is beszéltünk, meg kóstoltuk is félkész, meg túlérett állapotban. A rend kedvéért most sem az ereje teljében lévő sört kóstoltuk, hanem egy némileg éretlent, ami azonban így is világbajnok volt. Drakula a Primátor unokaöccse.

A Drakula egy sötétbarna duplabak, húsz feletti eredeti extrakttartalommal, sok kierjedetlen cukorral és 10 % felé tartó alkoholfokkal, egyszóval nagyvad ez is, mint a Primator, ráadásul ugyanabból a fajtából. Nagymennyiségű, sokféle malátából, kevés komlóval, karamelles, kávés, meggyes ízvilágú laktató, erős és édes sör mind a kettő – és par excellence téli sör
A mostani immár a harmadik, negyedik főzet a Drakula recept alapján, és még nem tökéletes a sör, több szénsav kell majd bele, mert jelenleg a korty vége egészen szénsavmentes, mint egy keményvonalas angol ale – és így sem rossz. De a műfaj szabályai megkövetelik, hogy Nemes, a huszonéves sörmester a maximumot hozza ki a duplabakjából, és végigérjen a szénsav, tökéletes ívet képezve, ahogy azt kell.
A „csakajósör” Rákóczi úti kisboltjában került sor a budapesti kóstoló első felvonására, és itt hamar össze is tudtuk hasonlítani fajtája több képviselőivel, legalábbis, ami a nevét és külsejét illeti. A mi Drakulánk inkubátorban van még, nem látta meg a saját designját – állítólag már készül neki – pillepalackból töltjük korsóba.
A duplabakok krémjét tradicionálisan „ator” végződésű szóval illetik: Salvator, Primator, Clausator. (v.ö.:Drakulator). Optimista hírek szerint talán csapon is kapható lesz egy forgalmas pesti helyen. Na nem holnaptól, de majd szólunk!