Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.



Akkora találmány, hogy ma már a postán is árulnak könyvet! És nem is akármilyet, olyan válogatott olcsó szarokat, amiket máshol tényleg lehetetlen volna eladni. Sorbaállás közben azonban nagy segítség az olvasnivaló, kicsit hüledezem, de aztán megakad a szemem valamin, és mivel tényleg csak 150 forint, elfogadom, hazaviszem.

„A 100 legjobb vendégváró falat” című mestermű igazi pillanatfelvétel a mindennapi magyar konyha fantáziátlan és szomorú zsírunalmáról. Az olyan receptektől, mint a ketchupos virslisaláta, a sonkás zsír, vagy a virsli pongyolában, kicsit kilépek a testemből, de aztán megtalálom azt, amire mindig is vágytam: burgonyahéj szirom!
Hogyan lehetséges, hogy én erről még nem is hallottam? Pedig kifejezetten szeretem a krumplihéjat sülve (eddig csak krumplival együtt próbáltam), és szenvedélyesen érdekel a hulladékhasznosítás – tényleg! És érzem, hogy meg fogom tudni csinálni, mert a recept gyakorlatilag annyi, hogy „forró olajban ropogósra kisütjük”, meg, hogy „finom rágcsálnivaló tévézés vagy beszélgetés közben, illetve sörözéshez”.
Az elkészítéssel nem is volt gond, de az íze nem volt valami fenomenális. Sült föld, kormos csírák. Mindaz, ami miatt nem szoktunk krumplihéjat enni. Ezentúl sem fogunk. A sörhöz egyáltalán nem illik, csak annyiban, hogy az olajos sült dolgoktól valóban meg lehet szomjazni.
Az olcsó, de igen hasznos szakácskönyv végül otromba közmondásokkal búcsúzik az olvasótól, mi is így teszünk: „Drága étel úrnak való”, vagy „Válogatósnak vadalma, annak is a rosszabbja”.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://folyekonykenyer.blog.hu/api/trackback/id/tr611818477

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gico 2010.03.16. 12:09:30

sonkás zsííír? azmiaz?

TonyCaviar 2010.03.16. 12:36:22

sertészsíron megdinsztelünk apróra vágott sonkát, gombát, hagymát, aztán só, bors, CUKOR, szerecsendió, majd mielőtt kihűl, snidlinget aprítunk hozzá. Ha megkeményedik, lehet kenyérre tenni.

Joao 2010.03.16. 15:29:35

Kiváló írás! Jót nevettem, különösen ezen:
"Sült föld, kormos csírák. Mindaz, ami miatt nem szoktunk krumplihéjat enni."
Jó néha az axiómákat újravizsgálni, hogy állnak-e még? Ezt kipipálhatjuk.

Fánkevő Fáncsi 2010.03.16. 19:49:57

Tony azt a sonkás zsírt próbáltad már? Így ránézésre nem tűnik olyan borzalmasnak.

armando_otchoa · http://www.csakajosor.hu 2010.03.16. 21:26:19

sörkorinak jó, mert kuvva sok sört kell meginni, hogy elfelejtsed sült föld, kormos csírák témáját...
;-)

Árpa Jankó · http://serteperte.blog.hu 2010.03.17. 04:47:25

Ez a 100 legjobb falat című sorozat elég gyalázatos... Nem véletlen, hogy a postán árulják és nem könyvesboltban.

pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2010.03.19. 20:52:29

@TonyCaviar: Huh! Bátor ember vagy, hogy ezt megkóstoltad...
Így elmondás alapján a kókusz-chipsz hasonlíthat hozzá valamelyest, bár az egy kicsit nemesebb anyagból készül, ami jelen esetben nem nehéz.

griiischdoov 2010.04.01. 00:58:04

hát rég nevettem ilyen jót!:D:D