Igaz, hogy a növekmény, de még maga a részesedés is csak mikroszkóppal látszik, de mivel a sörfőzés teljes volumene csökken, ez minimum azt jelenti, hogy a kisüzemi termelés nem csökken.
Ha már az amerikai sörpiac számait olyan bensőségesen ismerjük, illene ismerni a magyar söripar számait is.
Ezért levélben fordultam a NAVhoz, és arra kértem, hogy ossza meg a Folyékony Kenyér olvasóival a magyar söripar legfontosabb 2010-es számadatait.
A sör jövedéki adója nem külön számlára érkezik, hanem a „NAV egyéb termékek jövedéki adója” elnevezésű számlára, melyen a sör mellett a pezsgő, köztes alkoholtermékek, és egyéb (nem üzemanyagnak minősülő) ásványolajtermékek jövedéki adója is található. Ezért erről a számláról egzakt módon nem mondható meg a sör utáni adóbefizetések mértéke, azonban a szabadforgalomba helyezett sör mennyisége alapján nagyságrendileg kiszámítható.
Gyengébbek kedvéért a „szabadforgalomba helyezés” az a pillanat, amikor megfizetik a sörre a jövadót. A hektoliterballing fok az a mértékegység, ami után a jövedéki adót fizetik a sörgyárak.
1 hlbfok az 100 liter sörben 1 balling fok. (A ballingfok röviden a szárazanyagtartalom) Tehát 100 liter 1B-os sör után után 633 Ft a jövadó. De 1 ballinos sör nem létezik, egy 10 ballinos könnyű sör 100 literje után a jövedéki adó 6330 Ft.
Ha ezeket megértettük, akkor talán tudjuk értelmezni az alábbi táblázatot.
Szabadforgalomba bocsátott sör mennyisége 2009-2010. évben
(ezer hektoliter Balling)
Év Adóraktár Tagállam Import Összesen
2009. 60 303,430 3 895,705 221,489 64 420,623
2010. 55 819,061 3 252,504 275,903 59 347,468
A fenti adatok alapján számítva – figyelembe véve az időközben történt jövedéki adómérték változásokat – a sör szabadforgalomba bocsátott mennyisége után 2009. évben cca. 35 914 millió Ft, míg 2010. évben cca. 37 567 millió Ft jövedéki adó folyt be. Tehát kevesebb sört ittunk, az államnak mégis majdnem másfél milliárd forinttal több adót sikerült beszednie a sörből.
Az összes forgalom cca. 93,5-94 %-át a belföldi adóraktárak adják – azaz az itthon főzött sörök - , 5,5-6 %-át a tagállamból szabadforgalomba helyezett, míg a fennmaradó 0,3-0,5 %-ot az import teszi ki.
A belföldi adóraktárak részletes adatai alapján megállapítható, hogy 2009. évben a szabadforgalomba helyezett mennyiség 0,32 %-át, míg 2010. évben 0,35 %-át tette ki a kisüzemi sörfőzdék forgalma.
