A Gösser egyik nagy ereje, hogy jól működik a termékfejlesztésük. Eleve hatféle sört készítenek, és évente egy-két újdonsággal előállnak. Továbbá adnak rá, hogy amikor limonádét csinálnak, akkor se legyen gagyi – ami kevés hazai gyártóról mondható el.
Nem véletlen, hogy a tavalyi radlerversenyünket fölényesen nyerte a Gösser Zitrone – és nem azért, mert Gösseres logó van a blogon, hanem egyszerűen tényleg az volt a legjobb (>>>). De jól tudják, hogy mivel ők a radlerszegmens csúcsán csücsülnek – ami Magyarországon egyáltalán nem feltétlenül a legkifizetődőbb hely, hiszen azóta az alsó padsorok is benépesültek – folyton a mezőny előtt kell haladniuk. Ezért most egy autentikusabb radlervariánst kóstolhattam – Ausztriából.
A Gösser Kräuter a Zitronéhez nagyon hasonlító ködös sötétsárga folyadék, melynek habja üdítőitalhoz méltóan nagyon hamar elmúlik. Kellemes, nem túl cukros limonádé-íze van, egy kis üde bodzával, ami aztán keseredik a vége felé, ahogy a komló is megmutatkozik. A legvégén egy egészen halovány kis szúrós csípősség érhető tetten – jót tesz neki.
Nemigen tudjuk, pontosan milyen zöldség van benne (Kräuterlimonade 63%), de bodza biztosan van – és mekkora különbség a bodzás borzalomhoz képest. >>>
A szénsav igen pontosan van eltalálva, nem szúr, mint egy kóla, hanem pont úgy zsizseg, hogy a citrusos aromakát elhelyezze az orrban, szájban, és az alapvető lime-cukorka ízt egy frissítő felhővé tegye. A röhej az, hogy nagy divat fikázni a sörlimonádékat, hogy nem is sör, és ez kb. igaz is, de azt látni kell, hogy a szokásos üdítőket utcahosszal veri, mert nem ragacsos kémiai mocsok, mint a legtöbb bubis soft drink, hanem sokkal inkább hasonlít valami átdolgozott háziszörpire, és a kémia is szépen el van benne rejtve (ha van egyáltalán – nem tudom).
Azért erősen hasonlít a Zitronéra, de talán egy fokkal gyengédebb, simogatóbb. Tulajdonképpen Franz Xavér Kugler eredeti radlere volt a kulturális barbárság (>>>) – miért citromlével ütötte fel a sört? Mert az volt kéznél. Ha tudatosan fejlesztette volna ki a radlert, biztosan a helyi gyógyfüvekre, gyomokra szavazott volna, és nem a dömping importárura. Mert többé-kevésbé biztosra lehet venni, hogy a sörfőzés sokezer éves törvényei alapján az Alpok minden oldalán főztek olyan sört, amibe belepakolták a mező hasznos gyomnövényeit. A kräuter tehát ősi söralapanyag, ráadásul autentikus, lokális, így talán nem túlzás azt állítani, hogy a gössi termékfejlesztők is a hitelesség, ősiség, kulturális identitás vonalon gondolkoznak akkor, amikor új sört feljesztenek.
Hogy a Heineken Hungária milyen vonalon gondolkodik, amikor a bevezetni kívánt termékekről dönt, azt nehezen tudnám megmondani. Mindenesetre elküldöm nekik a linket, tehát, ha akartok gyomos Gössert, akkor dobjatok nekik ide egy kommentet.
