Idén is bevállaltuk a szokásos füstölt hal-vodka estét, és ennek tulajdonképpen csak véletlenül lett része egy ukrán sör, köszönhetően annak, hogy a Bimbó úti Tesco melletti Arbat bolt vasárnap is este 9-ig van nyitva, benne egy sor ukrán és orosz sörrel – igaz, hogy vodka viszont nincs, mert a vámosok év végén minimum három hetet ülnek az oroszok vodkaszállítmányán - gondolom így állunk bosszút a megszállásért.
A sörről meg nyilván a vámosok sem gondoltak túl sokat, ki akarna orosz meg ukrán söröket inni nálunk, ez nincs benne a magyar elvágyódás toposzai közt. Nem véletlen. Az Obolon Soborn is inkább pedánsan klasszikus és pravoszláv sördesignjáról nevezetes, mint beltartalmáról. Tükrösen tiszta egészen sápadt aranyszínű folyadék, azonnal felismerni benne a kukorica-adalék jótékony hatását, nincs is ilyen légiesen semmilyen sörszín kukorica nélkül.
Nem igaz, hogy nem tudom értékelni a könnyű söröket,az első korty Obolonnál is egy pillanatra behunytam a szemem és átrepültem Ukrajna buján hullámzó búzamezői felett, hagytam hogy a népviseletbe öltözött ukrán lánykák fehér szirmokat szórjanak rám és beleszagoltam egy hófehérre keményített csipkegallérba, de mindezt csak a másodperc törtrészéig, amíg tetten érhető volt némi valódi jó-szándék a sörben, aztán jöttek a lánctalpas munkagépek, az izzadtságszagú mezőgazdaság, és a szépségről kiderült, hogy műanyag, és mindent elborított a kukorica meg az olcsó maláta nyögvenyelős íze. Ezentúl sokkal több mondanivaló nincs is róla. Talán még annyi, hogy vodkához elmegy. Magában nem.