Amikor megláttam a boltban az Arabicaportert, biztos voltam benne, hogy az kell nekem, de aztán megnyugodtam és végiggondoltam, hogy kávés portert már ittam eleget, és mellette feltűnt a Chocarrubica, azaz kakaós-karobos porter, amilyet viszont még tényleg nem ittam.

A karob a szentjánosfa termése, más néven szentjánoskenyér - mivel Szt. János ezzel vészelte át sivatagi kóborlásait. Spanyolországban „szegények kakaójának” hívják, és az összeurópai reformkonyha mostanában kezdi újra felfedezni, miközben az élelmiszeripar már egy ideje általános kakaóhelyettesítőként hasznosítja.

Kitöltve sötétbarna, majdnem fekete, tökéletesen habmentes folyadék. Az illata elbűvölően komplex, ez megérdemel pár perc szimatolást. Pörköltmaláta, csokoládé, fanyar gyümölcsök, szépen megrajzolt porterillat, és annál egy kicsit több.

Az íze talán még ennél is szebb. A pörköltmaláta, a kakaó és a gyümölcsök egy jól eltalált pikáns füstöltmalátás háttér előtt egészen őrjítően intenzív ízeket produkálnak. Először a Csobánkai Fekete Bárány, aztán inkább a Mikkeller Beer Geek Breakfast jut eszembe párhuzamnak, de egyik sem ennyire gyümölcsös.

És masszívan édes is, de csak azért hogy még hiperrealisztikusabban rajzolja ki a gyümölcsös pörköltséget – egyik pillanatban ribizli és egres, aztán inkább mogyoró és vanília, végül bor és konyak. Igazi élménysör, szuperintenzív ízekkel, igazi édesség, mintha a világ legfinomabb kakaóporát nyalogatnád kiskanálról.

A venezuelai kakaó és a szicíliai karob mellett a sör igazi titka a rengeteg zabpehely, amit hozzáfőztek – attól ilyen olajos, puha, szép. És mivel a zabpehelynek nincs annyi íze, mint a malátának, a különleges hozzávalók is jobban tudnak érvényesülni.