Ha igazak a hírek, régen itthon is főzték, a magyar sörmesterek mély sóhajokkal emlékeznek rá, az volt az igazi jó sör, sajnos ma már nem főzzük, de sebaj: a prémium kategóriás sörök közt, jó drágáért sok magyar boltban ott van a kisüveges Zipfer, ez a kevéssé ismert osztrák karakter.


A Salzburg és Linz közti északnyugat-ausztriai kis faluban, Zipfben 1858-ig csak teheneket lehetett simogatni, amikor is egy bécsi szelvényvagdosó tőzegfürdőt (?) építtetett itt, és hozzá malmot, illetve sörfőzdét. A tiszta alpesi patak békésen forgatta a malomkereket, majd becsordogált a sörfőzdébe, ahol szép komótosan megfőzték malátával, komlóval, ahogy kell, majd nagy hordókban begurították a sört a hegy gyomrába hűlni, és végül az egész lecsordogált a szomjas helyiek torkán, egészen 1942-ig, amikor a legnagyobb fasiszta diktátornak az jutott eszébe, hogy ezen a mesés domboldalán tesztelje az új V2-es szuperfegyverét, és akkor bizony egy pár évre be kellett zárni. Ezek után már nem sok történt a Zipferrel, azon kívül, hogy hetvenben bekebelezte a Brau AG, és ettől kezdve külföldön is kapható lett, bár nem túl széles körben.
Meg kell hagyni, nem egy szimpatikus jelenség. Idétlen, nyakig érő pincérfrakkja tényleg egy tolakodóan sznob, kivagyi lakájra emlékeztet, kínos design, és merő papírpazarlás. A kupak lecsavarható, az egész kicsit idegen és túl finomkodó. Ez persze nem állhat útjába a sörvadásznak.
Színe mély arany, szénsavja sok és apró, ami nehezíti a kóstolást, de egy jellegzetes, titokzatos és játékos komlókarakter már az elején érezteti jelenlétét. Csillogó és törékeny ez az íz, nem is lehet mindig érezni, el-elbújik. Aztán összeolvad egy erős cukorkás édességgel, és lesz belőle komló-cukorka íz, ami egyrészt jó, másrészt egy kicsit fárasztó – tényleg: miért nincsen sörízű savanyúcukorka?
A Zipfer mindent összevetve egy rendes szőke láger szép és egyedi komlókarakterrel, valamint a lágerek ízvilágából kifelé mutató édesborosabb, cukorkásabb kvalitással. Jócskán túl van árazva, túl van cicomázva, de meg kell hagyni, hogy tényleg van valami pezsgős elegancia az ivásában.