Épp ideje volt, hogy ők is tegyenek valamit értünk. A Folyékony Kenyér, a Főzdefeszt, az Élesztő és a kisüzemi sörfőzdék évek óta a saját szakállukra terjesztik az igét a jó sörről, amivel 8 év alatt földindulást okoztak, hiszen eljutottunk odáig, hogy 20 éve tartó zuhanás után tavaly elkezdett nőni a drága sörök forgalma, és esni a legolcsóbbaké. Ezzel átlendült az inga, beindult a diezel motor, és a Heineken is úgy döntött, hogy csinál egy olcsó magyar nagyüzemi IPA-t, melynek révén milliók fogják megismerni az IPA betűszót és megnyitni az ízlésüket egy újfajta söríz irányába, amiből mindannyian profitálni fogunk.
Szerencsére maga a sör is egészen rendben van. A soproni sörgyár korábban nem volt alkalmas a felső erjesztésű sörök elkészítésére, ezért külön technológiai költségekbe is verték magukat, hogy valódi IPA-t tudjanak főzni – a szemléletváltást meg jelzi, hogy a kukoricadara nem szerepel a receptben. A receptet Lehmajer Viktor, a Soproni sörfőző mestere dolgozta ki az osztrák Heinekennél dolgozó kollégákkal való hosszas eszmecsere illetve hazai próbakóstolások alapján.
Az eredmény szerintem leginkább egy újfajta sör, ami szép citrusosan – IPAként – kezdődik, majd valami könnyed habzó ale-ként végződik. Egy klasszikus IPA nem igazán megy egy vacsorára elfogyasztott kolbászos kenyérhez, ez viszont igen. A korty vége felé beköszönő semleges buborékosság tulajdonképpen alkalmassá teszi a mindennapi, univerzális és nagy mennyiségben való fogyasztásra.