A festői Tiszaparton, a kies Alföld kellős közepén álló Martfűi Sörgyár a legkellemesebb arcát mutatta ezen a kora júniusi reggelen. A hullámzó búzatáblák felett már messziről látható impozáns víztornya, melyen óriási betűkkel az áll: Heineken.
A 80-as években a söripari minisztérium felosztotta az országot 5 részre, és mindegyik részt egy bizonyos sörgyárnak kellett kiszolgálnia. Észak-nyugat Soproné, közép-nyugat Kanizsáé, a dél Pécsé, az észak-kelet pedig a bőcsi Borsodi Sörgyáré. Igen ám, de így a Dél-Alföld sör nélkül maradt! A söripari miniszter azonnal meglátta a lehetőséget, lepaktált az osztrák Ottakringer sörgyárral, keresett egy helyet, ahol közel vannak az alapanyagok és van vasút, és 1985-ben be is indították a Martfűi sörgyárat, mely először Arany Hordót és Gold Fasslt főzött, a helyi lakosság legnagyobb megelégedésére.
Tisztességtudó vidéki szocreál stílusban megépített irodaépületei ma jobb állapotban vannak, mint 85-ös átadásukkor. Mindenfelé tisztaság, csend, műszálas csipkefüggönyök, egy-egy fénymásoló, senki nem cigizik, egyáltalán nincs az a vérbő gyári munkás atmoszféra. A kezdetben közel 250 munkást foglalkoztató gyár létszáma ma már jócskán száz alatt van, ebből valódi szakember mindössze egy tucat.
A vasúti sínek a gyártól húsz méterre – a növényolaj gyárban véget érnek, ezért ma már teherautóval érkezik a sör legfontosabb alapanyaga: a maláta. Azt vettem észre, hogy az emberek legtöbbször nem tudják, mi az a maláta. Bár sejtik, hogy nem csak valami növény.
És tényleg nem: a maláta egy állapot. Mindenféle gabonából készíthető, a leggyakoribb változatok az árpa és a búza. A magokat beáztatják és elindítják a csírázást, majd, amikor a csíra eléri a mag hosszúságának másfélszeresét, illetve megpuhul de nem teljesen, mert a közepén marad egy kis kemény mag, akkor hirtelen meleg levegőt bocsátanak rá, és aszalással megölik a csírát. Majd ledörzsölik róla a kis hajtásokat, amit eladnak takarmánynak.
Minderre azért van szükség, hogy a kőkemény gabonamag nagy részét alkotó keményítőt lebontani képes enzimek termelődni kezdjenek a magban. Ezek az enzimek különféle cukrokat készítenek a keményítőből – ezt ette volna a csíra, ha nem ölik meg. Hogy a cukorra miért van szükség, az köztudott: abból lesz az alkohol.
A sör ízét befolyásoló első számú döntés tehát a maláta kiválasztása. A maláta lehet árpamaláta vagy búzamaláta – az utóbbiból készül a búzasör. De a malátát a gyárba érkezés előtt még pörkölik is mégpedig ahány hely, annyiféleképp. A bécsi pörkölés erős sötét színt ad, a müncheni aranybarna, de van karamellmaláta is, amiből a barna sör készül.
Folyt. köv.