Régóta szállingóznak a hírek a lengyel síparadicsomokban készített forraltsörökről, és más egzotikus téli sörfelhasználási módokról, de végül talán mégis inkább a forraltbortól és a karácsonyi ízvilágtól való viszolygásom vett rá, hogy saját kézbe vegyem a dolgot.
Tavaly a Vörösmarty téren már lehetett inni forraltsört, de az nem volt sokkal jobb a forraltbornál >>> - cukor fahéj, szegfűszeg. Csak én unom ezt a gejl karácsonyi fűszerkoktélt?
Felhívtam Pif mestert mint már annyiszor, hogy segítsen nekem megváltani a világot gasztronómiailag. Először azt mondta, már visszavonult, de aztán sikerült rávennem egy utolsó bevetésre.
Egy zacskó sörrel, tejszínnel és tojással állítottam be a Gastropolis Hegedüs Gyula utcai műtermébe, ahol Pif már egy jóféle helybensült pizzát és ír whiskyt kóstolgatott a cheffel.
Kiraktuk az asztalra a Kölesest, a Fekete Korsót, a Stari Ír Vöröset és egy Punk IPA-t, majd nekiálltunk kirakósozni a Gastropolis készleteivel, narancsok, csokichipsek, mentabokor, málnaszirup csoportosult a sörökkel megérzéses alapon, csak azért, hogy amikor végre nekiláttunk, az egész tervezés hamar felboruljon.
Kezdem a rossz hírrel: az IPA-t elkúrtuk. Mi a tanulság? Ne csinálj forralt sört drága sörből. A jó hír viszont, hogy a három magyar sörből 3 nagyszerű receptet kotyvasztottunk össze. Egy pár alap dolgot minden esetben figyelembe vettünk - ha kis részét esetleg fel is forraltuk, ez egész sört sosem - hisz nem cél hogy elmenjen az alkoholtartalma. Sőt minden esetben hagytunk a végére egy kis érintetlen, szénsavas sört, hogy azt hozzáöntve a kész italhoz, némi selymes szénsavasságot is csempésszünk bele. Amikor tejszínt keverünk a forró sörhöz, azt csak nagyon lesen tesszük, nehogy összeugorjon.
Először is összekevertünk 2,5 dl tejszínt egy tojással (később kiderült, elég lett volna a tojás sárgáját használni), és megfűszereztük szerecsendióval.
Forralt Fekete Korsó
Közben vízfürdőn felolvasztottunk egy marék keserű csokipasztillát, egy fél narancs kifacsart levében. Egy másik lábosba pedig némi Fekete Korsót öntöttünk és finoman melegíteni kezdtük 3 evőkanál barnacukor társaságában. A narancsos csokikrémet összekevertük a tojásos tejszín egy részével, majd az egészet körültekintő alapossággal belekevertük a forró sörbe. Jó forrón kell inni és akkor jó. Sőt zseniális. A Fekete Korsó már a sima cukros melegítéstől is döbbenetes gyümölcsös illatokat pöfékelt, de a kész ital egy nagyszerű narancsos csokoládé, ami a végén spirituálisba vált a késéssel beütő rózsaborstól.
Forralt Ír Vörös
Közben felmelegedett az Ír Vörös is egy evőkanál barnacukorral. Találtunk egy nagyformátumú málnaszirupot az egyik hűtőben, abból tettünk hozzá két evőkanállal, majd szaggattunk bele három nagy mentalevelet, és ez kész is lett. Ez úgy téli, hogy majdnem frissítő, édes is és fanyar is, van benne valami likőrös, martinis – mindenképp szép darab lett. És, mint legegyszerűbb, ennek van a legnagyobb esélye rá, hogy a valóságban is megjelenjen.
Forralt Köleses
A Kölesest sima kristálycukorral melegítettük fel, majd beledobtunk egy rúd fahéjt és némi tanakodás után egy óvatos adag ánizst. Miután elérte a kellő hőfokot, már csak hozzákevertük a szerecsendiós tojásos tejszínt – nagyon lassan, hogy össze ne ugorjon – és megkóstoltuk. Ez azonnal ütött: bézs színű, feslett, elegáns, mint egy Rolls Royce-belső bőrborítása, egy hangyányit gejl, némileg arisztokratikus, és határozottan karácsonyi.
Nevük még nincs a forralt söröknek – ez irányú tanácsokat szívesen látunk – de már elkezdtük kiszámolni hozzá a logisztikát és a Bazilika előtti vásáron, azaz a Zrínyi utcában állomásozó Főzdebuszban valamelyik kapható lesz! Kommentbe kérjük a szavazatokat, ki melyiket kóstolná szívesen.