Ausztria nem csak Gösser-ország, és az osztrák sörfőzés nem merül ki a tisztességes Märzenek, és tökéletes Zwicklök gyártásában, mert ott van pl. az ősrégi, mégis innovatív, független Schloss Eggenberg sörfőzde, amitől ezt a Nessie-t is kaptuk.

Azt azért nem mondom, hogy lehidaltam a salzkammerguti sörgyár innovativitásától és kreativitásától, de az látszik rajtuk, hogy belőtték magukat egy olyan finom, elegáns, kis volumenekkel és kis üvegekkel dolgozó csúcs-kategóriába, melyet folyton változatos, újfajta sörökkel, ínyencségekkel kell etetni. Különösen erősek különölsen erős sörökben, így a hűtőmben biztonságban várakozó 9%-os UrBockjuk mellett készítenek egy úgynevezett Schamislaus nevű sört, melyben 14% alkohol van.
A MacQueen’s Nessie elnevezést nem tudom másképp megfejteni, mint egy némileg olcsó poénkodást skót témában, a MacQueen a skót, a Nessie az ő takaráékos háziállatja, a Loch Nessi szörny, ami csak néha bújik elő – ő a Nessie. Ha valaki tud jobb megoldást, tálaljon ki.
A Nessie színe szép mélysárga, habja meggyőző, dunyhaszerű de hamar múlik, és izgató, üde malátás illata van. Belekortyolva az első kellemes meglepetés, a finomkodó, apró szénsavbuborékok. Ezek a buborékok egy elég egyedi malátaízt hordoznak a hátukon, valami száraz, mégis gejl malátaízt, ami leginkább a Miller Genuine Draftra hasonlít, de annak lapos vízíze nélkül. Ez nyilvánvalóan a főszerepben behirdetett whisky-maláta íze. Láttunk már ilyen whisky-s sört, és nem volt benne sok köszönet. Ez azonban nem rossz, bár szokni kell kicsit ezt száraz, némileg füstös maláta koncepciót.
Kóstolás közben olyan érzés, mintha a keserűség is ebből a malátaízből nőne ki, mintha nem is a komló bújna ebbe az álarcba, a végén persze kiderül, hogy a komló az, ami a harmadik kortyra rendesen átírja az ízérzékelést, és a negyedik kortytól az ember már egy erősen komlós szájízzel kóstol, ami torzítja az eredményeket.
A komló is rendben van, szépen eljátssza a whisky keserűségét, de persze ebben lehet, hoyg a malátza is segít neki. Nehéz kibogozni ezt a sört, nehéz eldönteni, hogy itt eljátsszák a whisky-re hasonlító ízt, vagy a sör lényegi összetevőiben, szerkezetében van valami, ami whiskyhez hasonlatossá teszi. Mindenesetre aki érdeklődik a maláta különféle arcai iránt, az kóstolja meg, mert ez egy valóságos utazás Malátába, a végén még egy kicsit alkoholmentes-sör íze is lesz, fura jelenség, de nem volna rossz, csak az a fémesség ne volna benne. Meg, ha szabad ilyet kérnem, egy kicsivel több test nem ártott volna egy ilyen összetett ízkoncepció alátámasztásához.