Nahát, a Mikkeller összefogott a kedvenc berlini hotelemmel, a szomszédos Michelbergerrel, és csináltak nekik egy nagyon szép IPA-t. Amúgy nem véletlen, mind a ketten dánok és a legutóbbi Bar Conventen rakták össze a projektet. Kicsit későn jutottam el a Michelberger bárjába, ezért a sörből kb annyira emlékszem, hogy finoman lecsúszott. bocs
Cédrusfán füstölt vajhal (Vörös Homár) és Németh Anti házi söre, a Grodziskie. Marriage made in heaven? Nem kifejezetten, de azért mind a kettő nagyon finom.
Vége a pár évvel ezelőtti vadnyugati időknek, amikor régi térképéket böngészve úgy érkeztem egy kisüzemi sörfőzdébe, hogy a pusztában messzire porzott a kocsikerék nyoma, és a sörmester hunyorogva méregette a messziről érkező újságírót, nem értve, hogy mit akarhat az tőle. Ma már lelkes sörfőzők és vállakozók járják a vidéket és fedezik fel a sörfőzdéket. A Jászapáti Guri sörfőzdébe is Németh Antal meghívására érkeztem, aki ott főzte meg az egyik sörét.
Külsőre olyan, mint egy átlagos kisüzemi sörfőzde, belülről azonban kicsit más. A rendszer ősrégi, pécsi illetőségű Pannonbrau, akárcsak jászdózsai rokona. Eredetileg nem is volt fűtése a cefréző-üstnek, a cefrézést magas hőfokon kezdték és ahogy hűlt a cefre, úgy ment át szép lassan a hőfokpihenőkön. Urbán Imre, a jászapáti sörmester azonban nem vesztegeti az idejét impozáns kis barkácsműhelyében, ha gond van a technológiával, megoldja maga. Az üstbe csőkígyót épített, ami a kazánból kapja a forró vizet, így már lehet hagyományos emelkedő hőmérséklettel cefrézni.
A malátaőrlést is házilag forradalmasította a főzdében, mégpedig úgy, hogy egy futószalag viszi a malátát az örlőbe, melynek csúcsára egy zuhanyfej van beépítve. Ezzel a szárazőrlésből nedvesőrlés lesz, ami drámaian megnöveli a cerfézés cukorkihozatalát. Hogy miért is? Mert a nedves malátaszemekből kicsússzan maga a mag, és a héj is egybenmarad, így a forró víz sokkal tökéletesebben hozzáfér az endospermához, amiben ugye a maláta a tápanyagot hordozza.
Örvénykád viszont nincs és nem is lesz. A komlóforraló mellé oda van támasztva egy százévesnek tűnő falapát, és azzal erősen megkeverik, így nagyjából ugyanaz történik, mint az örvénykádban.
Igazából teljesen iható, egyszerű, könnyű világos sört kóstolhattam a főzdéhez tarozó kocsmában, meg még egy két főzetet, ami annyira jó volt, hogy ha minden igaz, hamarosan az Élesztő is bemutatja őket. Plusz egy finom családi ebédet, és a képen látható finom savanyú uborkát – köszönöm.
A Madách téren megnyitott a Pistabá, pastrami szendvicset árulnak benne, marhahús, uborka, mustár, hozzá meg Pistabá Rozsdás sört. Ez nem más, mint a Stari Ír Vörös remake-je, csinos pistabás címkében, és az ír vörös fűszeres karamellessége, nagyszerűen passzol a pasztrami mustáros ízvilágához. Köszönhetjük mindezt Disztós Péternek, aki tavaly még az Élesztő Sörkonyha színeiben mutatkozott be a Gourmet fesztiválon nagyszerű grillhúsos szendvicseivel. Azóta teperünk, hogy olyan jó kajánk legyen az Élesztőben, mint akkor volt - de már jó úton haladunk!
Az utóbbi idők legjobb kocsmanévadása: a IX. kerületi Tompa utca és az Angyal utca sarkán, két sarokra az Élesztőtől nyitott a Tompa Angyal, egyszerű és érthető koncepcióval. A csapon olcsó folyósörként Lasko Világos és Barna, hátul pedig szép kollekció üveges kézműves sörökből - a stabilan beszerezhető szortimentek mellé mindig jönnek az egyedi ajánlatok, mint pl. ez a Napalm vagy a Sötét Bunkó!
Németországban annyi sör van, és olyan erős a hagyományos sörkultúra nyomása, hogy néha egészen elvesznek a különlegességek, az igazi szép mutatványok. Az általános Reinheitsgebot előtti német sörkultúra felkutatása is évek óta zajlik, csak éppen nehéz ezekkel a sörökkel találkozni. Ilyen a Methusalem is - egy dortmundi Adambier, ami az Altbier legnemesebb válfaja, tulajdonképpen egy felsőerjesztésű duplabak, amit alkalomadtán tíz évig is érleltek.
Vöröses kólaszín, csiklandós savanyú illat – vagy simán romlott, ha úgy tetszik – kicsit a savanyúkáposztára emlékeztet. Habja szinte semmi, az íze viszont azonnal elbűvölő. Az első korty teljesen belga apátsági dubbel. Gyönyörű, illatos, aszaltgyümölcsök, szilva, mazsola, kandírozott gyümölcs, a lecsengésben ismét egy kis savanyúkáposztával, de sokkal kevésbé, mint az illatban, tényleg csak mintha azért lenne ott, hogy ne legyen túl gejl. Azon túl sherry-íze van, hordós, az egész nagyo szép és méltóságteljes. A palackért köszönet Felixnek, a Berlin Beer Academytől, aki nekem adta az üveget egy név kíséretében – Sebastian Sauer, és hogy ezt a nevet érdemes megjegyezni. Savanyú Sebestyén a kölni Freigeist sörmanufaktúra vezető egyénisége, aki történelmi receptek újraélesztésével szerzett magának hírnevet.
A Hopfanatic és a Hara'Punk a kezdetektől ismeri egymást, hisz gerillaként már találkoztunk az első Főzdefeszteken. Mi a Bitterfly-jal ők a Papap O'Hara-val kezdték a nyilvánosság előtt. Azóta is kapcsolatban állunk. Egy nap felvetődött a közös főzés lehetősége. Kellene valamit főzni ami mindkettőnk gondolatát viszi tovább, valami elmeháborodott módon. Így lett a Papap O'Hara az Angry Beast és egy csipetnyi NoHopLimit kombinációja egy adag (50%) búzamalátával fűszerezve. Az erjedésben segítségünkre volt több milliárd belga élesztő. Így született meg a BAMATO. 7%-os típusát tekintve Belgian Style India Wheat Stout. Ilyen nincs is....
Ezen a napon ti is részesei lehettek az agymenésnek, ott leszünk mindnyájan és várjuk a kérdéshalmazokat tőletek. Mellé teljesen Afrikai hangulatot teremtünk, zenével, és ételekkel. Jó buli lesz ez így a tél végére.
https://www.facebook.com/events/277532119070860/?ref_dashboard_filter=upcoming
BAMATO sörpremier a Hopfanatic Pubban péntek este!
Idén is lesz két Főzdefeszt (vagy több is), az első konkrétan június 6-án kezdődik és június 9-én este ér véget!
Az ötlet az volt, hogy főzünk egy India Pale Ale-t a nem megszokott komlókkal. Willamette és Centennial komlót használtunk. Ezek a komlók nem a megszokott ízvilágot adják, fűszeresebb virágosabb karaktert és kevésbé száraz sört eredményeznek. A csavar az élesztőben van, pilseni lager élesztőt használtunk. Lassan erjesztve karakteresebb észteres sört hozva létre. Hívhatnánk imperial lagernek is, 7% alkoholtartalmával. Különleges sör a nem megszokott ízekkel.
A Távoli Galaxis népszerűségét látva nem volt nehéz meghozni azt a döntést, hogy újabb főzettel jelenjünk meg a sörszerető nagyközönség előtt. Tehetjük ezt azért is, mert van a tarsolyunkban pár olyan recept, amely a házisörfőzéssel töltött évek során kiállta az idők próbáját és szépen hozta az érmeket a versenyeken. A választás az egyik személyes kedvencemre, a Pyromania-ra esett. Az otthoni recept átültetése kisüzemi körülmények közé azonban nem egyértelmű feladat, így az elmúlt hónapokban már fel-fel bukkant pár hordó próbafőzet az Élesztőben és a Léhűtőben is. A pozitív visszajelzéseknek köszönhetően a jövő héttől folyamatossá válik az ellátás, sőt palackos kiszerelésben is kapható lesz új sörünk.
